Honnan tudhatom, hogy Borderline-os vagyok? Van itt olyan, aki ebben szenved, és megosztaná, hogy nála mi alapján derült ki?

Még újév előtt volt egy családi vita, ahol felmerült most már közös egyetértéssel a pszichológus (szüleim nem tudnak rólam semmit, de látják h valami van, bár anya mindig depressziósnak tartott, mert jól el voltam a magam társaságában, meg hirtelen döntéseim vannak/voltak). Másfél éve eldöntöttem, hogy tudatosan rendbe teszem magam, mert nagyon rosszul kezelem a hangulatinadozásom vagy akár az érzelmileg megérintett helyzeteket (pl 16 voltam, elhajitottam egyik napról a másikra fontos embereket okkal, majd örültem és mégse, igy a depresszivitást alkohollal próbáltam elnyomni, hogy boldog legyek, ez 3 hétig tartott, majd együtt voltam valakivel remélve h kiszed ebből az állapotból) meg teljesen kifordulok olyankor. A stresszkezelés az aggasztó volt sokáig, bár mások nem vették észre, évek óta változik, most 3 hónapja főleg észrevettem, hogy mennyire hirtelenharagú vagyok,mert előtte volt hogy csak kisebb tárgyat pl tollat lecsaptam a földre, vagy nyugodtan kezeltem magamban, most meg elkezdek nagyon remegni meg támadni (szavakkal, nem trágár módon, hanem a véleményemmel, erősebb hangon). A stressz miatt van is látszó testi betegségem, vagyis már valószinű amiatt van, mert minden egészségügyi kivizsgálás jó volt, meg olyankor be is durvul. Azt hittem az nem nagy baj, ha kiszámithatatlan vagyok, akarok változtatni rajta, de azért ez nem normális, én se tűrném el a játszadozásnak tűnő dolgokat. Érzelmi kötődés (és kifejezés) botrányos, nehezen jön létre. Vannak azok a témák, amik egyből szorongást váltanak ki (eltűnök órákra, nem tudom magam értelmezni a folyamatos kétségek miatt, ami néha biztos, néha meg nem,mert mondjuk elég egy mondat, vagy saját értékelés és vége a biztosnak)ilyen a szerelem, felelősségvállalás, bemutatkozás nem felszinesen,saját viták stb.

Ősszel is visszajöttek öngyilkos gondolatok, amikor szorongtam, ez ritkán van, mert szeretem magam, de nem tudom irányitani, ez is megőritett, ugyanugy ahogy 2 évvel ezelőtt, emiatt gondolkoztam már akkor is pszi.-on, de nem szóltam senkinek persze, csak már sirtam olyankor, most viszont másabb volt, mert a gondolataimban saját szemszögből akartam megtenni.

Akartam kapcsolatot is, vannak ilyen szakaszok, amikor elhatározom komolyan ismerkedem, érzelmi kötődést akarok, de most is már a randilemondáson,egész hagyásán gondolkozok, mert megijedek, nem tartom magamat stabilnak hozzá, mint ahogy mindig szokott lenni, de ilyen váltott vélemény van, egyszer ez egyszer az, de hozzám meg nagyon hamar kötődnek.Barátságot is nehezen tartok fent, hol minden jó, hol eltűnök, olyankor van valami érzelmi problemám. Ez igy pár dolog, nem kérem, h legyen megállapitva bármi, csak ha valaki ebben szenved, akkor van-e valami közös vagy tök más lehet a baj.