Mely kezelések teszik a súlyos betegeket "szobanövénnyé", ha ez szükséges?

Csak reménykedem, hogy már nem alkalmaznak ilyen kezeléseket. Az Aranyketrec című könyvben elég sokféléről írt anno Benedek István. Bár, ki tudja, a mai világban, sajnos, minden megtörténhet.

Risperodon ,attól folyik az ember nyala és ko.de bármelyik antipszichotikum ha túl magas dózisban adják.

Az elektrosokk terápiát ma is nagy lelkesedéssel alkalmazzák a Pszichiátriai Klinikán, anorexiás, depressziós gyerekeket, családanyákat próbálnak rábeszélni, sokszor sajnos sikerrel. Engem kétszer zártak be tévedésből a zárt osztályra, innen tudom. A másik nagyon jó anyag erre a lítium, ami egy sima idegméreg. Az emberi szervezetet krónikusan megmérgezik vele, amitől az ember előbb pajzsmirigy beteg lesz, majd cukorbeteg, majd maga alá fosik, bepisil, és járási valamint szótalálási nehezítettség alakul ki. Közben a pajzsmirigy gyógyszertől pedig csomókban kihullik az ember haja. És ezzel a fossal kötelező gyógykezelést végeznek ma az orvosok, mert az emberi szervezet védekező mechanizmusát a krónikus idegmérgezéssel szemben a lítium gyógyhatásának hiszik. Most írom róla a könyvet. Borzalom. Mindkettő. De én az említett Risperidint is csak akkor szedem be, ha kórházi ellátásra van szükségem, vagy olyan dolog van, hogy nélküle életveszélyes állapotba kerülnék. Pl. pszichopata a szomszédom, és azt hazudta, hogy bántalmazzuk a gyerekeinket, ezért a gyermekvédelmis nő megfélemlített, hogy elveheti a gyerekeimet. Fokozottan stressz érzékeny vagyok, életmentő beavatkozásra volt ekkor szükségem. Ekkor kellett a Risperidon, na az fává tesz, vagy szobanövénnyé. Még olvasni sem lehet mellette, szétzúzza a koncentrációt, teljesen. Azt kapni kórházban nagyon de nagyon rossz, de jobb, mint maradandó egészségkárosodást szenvedni a stressztől, mert már ilyenem is volt, azóta nincs önálló alvásom. Tudtam, hogy a gyerekem antibiotikum nélkül meghal, de nem hittek nekem az orvosok, és így majdnem megölték. Az utolsó pillanatban észrevették, hogy igazam van. Autista vagyok, ezért máshogy látok, mint mások, mert másképpen működik az agyam, viszont semmi nem látszik rajtam, így senki nem hiszi el, hogy autista vagyok. A Ripedon rövidtávon tesz tönkre, ezzel tkp segíteni tud, de a lítium hosszútávon krónikusan mérgez, visszafordíthatatlanul, teljesen feleslegesen. Az elektrosokk terápia meg felfoghatatlan, hogy büntetlenül alkalmazható. Persze aláíratják az illetőkkel, beleegyezéshez kötött, de akkor is, én büntetném az alkalmazását. Roncsolják az agyat, és azt mondják a sérült embereknek, hogy nincs más kiút a betegségükből. Borzalom.