Ez mentális betegségnek számít és ha igen akkor minek?

Az apámról van szó.Ő egy diplomás ember gépészmérnök. Nem tudok olyan embert aki szeretné,mert: Nagyon beképzelt,sokra tartja magát,ő mindenkinél okosabb,szebb,jobb stb.Utálom én is és anyám is,pedig ő egy hatalmas szívű nő. 0 humorérzéke van.Viccet nem érti egyáltalán.Minden legapróbb kritikán megsértődik,ilyenkor rendkívül agresszív,ordibál. A saját családtagjain,gúnyolódik,minden apró dolgon felhúzza magát,apróságokba beleköt(pl az asztalon miért a baloldalon van egy pohár,miért nem a jobbon).És ha visszaszólunk,mindjárt ordibál.Értelmesen vitázni se lehet vele mert csak neki lehet igaza.Utálják a munkahelyén,utálják a szomszédok stb. Anyám depressziós volt tőle,én meg tizenévesen alkoholista(már nem iszok egyáltalán évek óta,mióta elköltöztem).Ja ő is munka után megissza a napi 4-5 sört,hétvégén még többet.(Mikor anyámmal megházasodtak utána hirtelen ilyen,előtte nyájas,kedves volt. Néha 1-2 ember előtt meg tudja játszani magát és hozza ezt a stílust. Az apja is hasonló volt,csak valahogy őt jobban kedvelték,mert ő szeretett közösségbe(kocsmába) járni,de otthon ugynolyan agresszív,iszákos ember volt.Én hála istennek egy sokkal,nyugodtabb,rugalmassab ember vagyok.