Be kellene avatnom a családomat a mentális problémáimba?

Szerintem a legjobb amit tehetsz az az hogy elmondod nekik. Mivel elköltöztél, így ha rosszul sülne el, akkor sem kéne velük egy levegőt szívni.

Ha javasolhatom akkor úgy kezdd hogy, felvázolod a helyzetet(hogy mit hallottál), majd mondod hogy nem szeretnél feszültséget ezért megosztod velük azt hogy mi van veled.

Vannak olyan dolgok amiről beszélni muszáj, de csak akkor ha a hallgatóság is megfelelő.

Ha javíthat a kapcsolatotokon (és ezt szeretnéd is ) hosszútávon, akkor mondd el. Nem kell töviről hegyire, nagyvonalakban éppen elég.

Ha nem írtad volna a mérgezős dolgot, akkor biztosan ez lenne a megfelelő döntés, viszont én is tudom sajnos milyen egy mérgező családtag. Ő extrém mérgező, szóval akármit mondok neki valahogy ellenem fordítja. Ez az amit messziről kell kerülni.

De azt jegyezd meg, hogy azért mert valaki nem kedvel, legyen az akárki, nem tartozol neki magyarázattal.

Eleg furcsának tartom, hogy a saját családod egy ismerősnek panaszkodik, vele üzenget indirekt módon neked. Ha hiányzol nekik, miért nem neked mondják, miért egy idegenen keresztül akarnak benned bűntudatot kelteni?

Ha előállsz nekik azzal, hogy mentálisan nem vagy jól, azt is az ismerősökkel fogják megbeszélni, és elterjesztik rólad, hogy bolond vagy.

Nem gondolom, hogy elszámolással tartozol ilyen emberek felé.

Szerintem jó esély van rá hogy a mentális gondjaid gyökere is a csaladodba nyulik vissza. Én nem szólnék nekik, mert csak rontanak a helyzeten - kb. "Megmondtam én hogy hülye," vagy "Megmondtam én hogy nem normális" felkiáltással.

Ne szólj nekik. Viszont próbálj kiépíteni barátokból egy fix hálót magad köré, akikre számíthatsz. Az ilyen társaság segíti a megküzdést a mentális gondokkal.