Van még itt valaki, aki brutális méretű hipochondriával küzd? Ti hogy tudtok ezzel megbirkózni? Járok szakemberhez, de ezzel nem tud mit kezdeni...

Nálam a pánikbetegség búcsúajándéka a hipochondria 😐

A környezetemben kb. mindenki hülyének néz. A rossz az, hogy amúgy mindig kijön rajtam tényleg valami gelva.

4-es, nalam pont forditva van, a hipochondria bucsuajandeka a panikbetegseg :)

En tul tettem magam rajta, kozel 7 evembe kerult, ebbol 3-4 nagyon durva volt. Nem kimondottan a hipochondriat kell kezelni, hanem a melyen meghuzodo okot. Ha a dokival megfejtitek, akkor azt lehet kezelni.

En egyebkent felszinesen ugy kezeltem a dolgot, hogy jott egy tunet, hogy uristen, zsibbad a bal karom, biztos infarktus. Itt megalltam egy pillanatra es feltettem a kerdest magamnak: ha egy ismerosom idejonne hozzam, hogy "Ah figyelj mar, ugy zsibbad a karom, szerinted mi lehet ez?". Egyertelmuen azt mondanam, hogy "Ah hagyjad, biztos elfekudted vagy megeroltetted, beutotted az ideget vagy barmi, majd ekmulik". Aha, es itt jott a felismeres... Hogy ha masnak ilyen egyebkent teljesen realis dolgokat tudnek mondani, akkor magamat miert temetem? Itt magat a hipochondriat kezeltem es szepen lassan lenyugodtam honapok alatt.

A melyen gyokerezo ok pedig anyam volt, aki kicsi koromtol kezdve belengetett egy problemat, de soha nem lett megoldas. Par pelda: "Nem jott meg a menstruaciod, biztos valami hormonalis bajod van". "Az, hogy ennyit alszol az nem normalis, biztosan depresszios vagy". "Szerintem anorexias vagy, azert eszel ilyen keveset". "Biztosan a mandulad miatt hullik a hajad, meg kell nezetni". "Szerintem szajpeneszed van". Ezekkel a dolgokkal soha nem vitt orvoshoz, soha nem lett megoldas ra. Tulajdonkeppen ott logtak a levegoben ezek a dolgok, hogy "beteg vagyok, bajom van, nagy baj van" es tudatalatt ez dolgozott, mert elhittem, hogy valami gond van velem es esetleg meghalok. Amint lett sajat keresetem szinte egesz havi fizeteseket hagytam maszek rendeleseken, mindenfele bajomat vizsgaltattam folyamatosan, ha egy megoldodott jott a kovetkezo elmeletem, hogy eppen milyen rakom van. Es ez annak volt koszonheto, hogy eveken keresztul azt hallgattam, hogy nagyon komoly bajom van, de vegul sose derult ki, hogy tenyleg bajom van-e, ketelyek kozt voltam hagyva. Es egyebkent ennek az ellentete is hipochondriat okozhat, ahol a gyereket tulfeltik es mindennel orvoshoz hurcibaljak.

Gondold vegig, hogy gyerekkorodbol van-e olyan emleked, ami ezzel osszekotheto, ugy konnyebb kezelni a problemat. Azert irtam le az en tortenetemet, hogy hatha kis iranymutatast ad, hatha vannak hasonlo momentumok es el tudsz indulni valamilyen iranyba a teljes megoldashoz. :)

Nem mondom, hogy teljesen elmult, mert egy pici fejfajasnal az az elso gondolatom, hogy strokeom van, de mar nem porgok ra, nem parazok ra, nem nyomasztom magamat ezzel napokig, hetekig, csak a gondolat toredekeig jon elo az erzes, aztan el is mulik.