Ez már depresszió? Ha nem az, akkor mi?

Én nem maximalista, hanem perfekcionista vagyok, és sokszor én sem vagyok elégedett magammal. Vagyis azért vagyok elégedett, mert már tudom, hogy az elégedettség nálam egy eléggé mulandó dolog. Gyomorproblémák is elő-előfordultak nálam is (egy szakítás után), ilyenekre gondolok: gyomorégés stb. Ezek szerencsére idővel elmúltak. Az, hogy rosszul alszol, nem jelenti azt, hogy depressziós vagy. Én is nagyon rossz alvó vagyok, és bár tényleg a felriadás lehet jel a depresszióra való hajlamra, nem biztos, hogy az.

Ha felgyülemlik benned rengeteg feszültség, természetes, hogy valamilyen módon megpróbálod levezetni. ez sem probléma, inkább ez, minthogy ne találjon kiutat a stressz, és pl rákos legyél... A falcolás nem jó dolog, de lehet ellene tenni. Semmi baj nincs veled. Szerintem mondd el édesanyádnak azt, hogy mit érzel, és ha anyagilag megengedhetitek magatoknak, mindenképpen keress fel egy pszichológust.

Én is ezt tettem, és valahogy megnyugodtam, mert elmagyarázta nekem, hogy az ember semmit nem kap ingyen. Állítólag nekem van ilyen-olyan dolgokhoz tehetségem (ebben persze erősen kételkedem), és lehetetlen, hogy ne legyen rossz oldala is ezeknek a dolgoknak.

Ne aggódj, bár nem látok bele a lelkedbe, de szerintem ez a helyzet nem kilátástalan.

Vagy, ha kilátástalan, akkor itt van Paul Watzlawick egy híres mondata:

"A helyzet reménytelen, de nem komoly."

Persze nehogy azt hidd, hogy egy szakember egyik pillanatról a másikra meg fog gyógyítani, és kész... Ez hosszú idő munkája... És neked kell dolgoznod rajta. Én már két hónapja relaxálok, megéri, kezdenek eltűnni az idegi tüneteim...

Szóval fel a fejjel, nem vagy egyedül, én veled vagyok.

22/F

Szerintem keress fel egy pszichológust és beszélgess el vele.. Bátyámnak is hasonló panaszai vannak és ő is rendszeresen eljár pszichológushoz(kb 10 perce indultak most is)

Beszélgetnek, ajánl neki 1-2 könyvet és 2 hét alatt szinte már eltűnt a probléma :) aggodalomra semmi ok