Szociálisan szorongónak melyik nehezebb?

Én is a bejárást választottam volna, de nem volt rá esélyem.

Viszont sokat javított a helyzetemen a kollégium, hiszen rá voltam utalva dolgokra (pl. nyilvános vécé és zuhany, a menzán a nyilvános evés stb.)

Persze ez csak az én tapasztalatom.

Hát mivel nem tudod mind a 2 utat bejárni,így nem tudhatod összehasonlítani sem.Mert lehet valaki tényleg jó helyre kerül koleszba és jó emberek veszik körül,ahol barátokra talál.De lehet épp egy olyan helyre kerülsz,ahol gonosz emberek vannak,és kipécéznek téged,és megy ezerrel a szívatás,és mondjuk rád is rád szállnak.

Ez utóbbi szociális szorongással nagy durva.Főleg fiatal korban sokan menekülnek ilyenek miatt az öngyilkosságba.De ha nem is "fajul" odáig,akkor is olyan mély sebeket hagyhat az illetőben a lelki bántalmazás,hogy az kihat a későbbi életére is.

Úgyhogy igazából szerencse kell hozzá.Milyen emberek közé kerülsz,milyen emberek vesznek körbe.

A másik hogyha tegyük fel tényleg nincs szívatás...és mondjuk barátkoznának veled,akkor valahol elvárnák hogy állandóan együtt lógjatok,közös programokat csinálj másokkal.Kevesebb önidőd volna,ami egy szociális szorongónak fontos.Legyen egy biztos pont,az otthon,ahol elbújhat a sok rossz elől.Mármint relatív rossz..amit ő annak él meg.

Otthon ez adott volna,és lelkileg segítene felkészülni a napi megpróbáltatásokra,tömegközlekedés,ingázás,emberekkel érintkezés stb.

De mint mindennek ennek is van előnye,hátránya...lehet boncolgatni.

Nekem szociális fóbiával emlékszem az otthon nagyon fontos volt iskolás időszakban.Én mindig azonnal hazamentem.Nem lógtam suli után másokkal.Az első utam hazavezetett.Max. hétvégén csináltam programot a kevés barátommal.Nekem az otthon volt a menedékem.

De ez én vagyok,lehet megszeretnéd a koleszt.De lehet hogy olyan dolgok történnének,amelyek miatt gyűlölnéd az egész életet.

Úgyhogy megint csak találgatások.

Ha ésszerűen közelítjük meg,akkor nyilván a kolesz jobb,mert helyben vagy,nem kell időt,energiát pazarolnod a suliba járásra.Mellette kicsit önállósodsz,ami nagyon jó dolog egy fiatal felnőtt számára.Előnyére válhat.És ami elmegy koleszra pénz,az valószínű a 1,5 órás buszozásra is elmenne.És napi szinten ennyit utazni megterhelő,fárasztó,időigényes.

Ha jónak tűnik a kolesz,akkor én azt választanám.És még a szociális fóbiádon is enyhíthet,ha megfelelő emberek és körülmények közé kerülsz.

Gimiben bejárós voltam, napi másfél óra. A gimis koli rettenetes volt, ezért otthagytam.

Egyetem 3 évig laktam kollégiumban, sokféle szobában és minden évben másokkal. Jól éreztem magam, bár nyilván gyakran tettem hosszú sétákat és örömömben táncoltam, ha csak én aludtam bent :D. De azóta sokat fejlődött a személyiségem is. Meg nagyon függ attól, milyen szobatársakat kapsz.