Hogy tudtok/tudtatok megküzdeni a múlni nem akaró rossz gondolatokkal/szorongással/jövőkép nélküli élet félelmével, és esetleg az önbizalomhiány/emberektől való félelemmel?

Egy kövér srác vagyok, akit egész életébe bántottak, hiába ő sose bántott senkit. Jó ideje szorongok, és rossz gondolatok is gyötörnek, valamelyest szerintem enyhe depresszió is már eluralkodott rajtam ugyanis a súlyom is elkezdett csökkeni, mert eltűnt az étvágyam az más kérdés, hogy az éhségtől is erősödik a rosszullétem. Attól félek, hogy megőrülök, vagy hogy egy elmegyógyba fogom letölteni hátralévő életem, hiába jelenlegi életemmel meg vagyok elégedve, de az agyam mindig gyárt magának egy problémát, vagy okot arra hogy szarul érezzem magam még egy jó napomon is, vagy este az ágyba forgolódjak, és gondolkozzak a régi hibáimon, vagy a mostani helyezetemen. Vannak barátaim, sikerült leszoknom a dohányzásról, van egy szerető családom, és barátnőm, de valahogy sosem jó semmi, és semmivel nem vagyok megelégedve, a hibákat a keresem, mindig a rosszat látom, és félek a jövőtől is, vagy attól hogy semmire nem viszem. Folyton panaszkodok, mégha épp okom nincsen rá akkor is, és a hibáim nagyrészét belátom, mégha nem is teszek ellene. Mit kéne kezdjek magammal, hogy jobb legyen, és jobban érezzem magam? Tudom a fogyás is sokat segítene, de eddig akárhányszor neki láttam 10-20 kg után abbamaradt mostanság meg a lelki hülyeségeim mellette szinte lehetetlennek tűnik az hogy még ezzel is terheljem magam.