Miért vagyok ennyire egyedül? Azt érzem, teljesen szétesett minden körülöttem.
17 éves lány vagyok, most leszek végzős a gimiben. Kívülről úgy tűnik, minden jól megy az életemben :kitűnő tanuló vagyok, mindig jól sikerülnek a versenyek, nyelvvizsgák, sportban is sikeres vagyok. Viszont mentálisan rosszul érzem magam :
Egyszerűen senki nem akar szóba állni velem. Sem osztalytarsak, ismerősök, még a testvérem is elzarkozik előlem. Szerelmes vagyok évek óta ugyanabba a fiúba, reménytelenül, ő is teljesen figyelmen kívül hagy engem. Suliban is csak a házikkal, tananyaggal kapcsolatban beszéltek velem a társaim, azon kívül egyáltalán nincsenek is barátaim. Egész nyáron csak itthon ültem a 4 fal között meg eljártam edzésre, de ott csak ketten vagyunk az edzőmmel. Semmi interakció senkivel, én meg nem merek már másokkal találkozót kezdeményezni, úgyse érdekel senkit, mi van velem. Messengeren is csak anyukámmal beszélek, ha valami fontos dolog miatt írni kell neki. Ezek miatt totál visszafejlődnek a szociális készségeim, már nem is tudok normálisan beszélni az emberekkel. Teljesen el vagyok keseredve, így elmegy a kedvem a tanulástól is, nem tudom, mi lesz velem a jövőben. Teljesen a kukába mennek a legjobb éveim.
Mihez kezdjek?
Keress valami társas hobbit, aztán alakul majd. Vagy keress egy magadhoz hasonló elhanyagoltat, és próbálj meg Te seíteni neki.
Milyen sport, amit űzöl, ha szabad kérdezni? Nem tudnál valami csapatsportra váltani?
Néha kb. lehetetlen rájönni, hogy miért közösítenek ki valakit, de a tesód igazán tartozik annyival, hogy elmondja, ha baja van veled.
(Feltéve, hogy nem ütötted agyon a kedvenc cicáját, hehe.)
Ha attól félsz hogy elvesztegeted a "legjobb éveidet" akkor ne hagyd magad és járj el egyedül, tudom szarul hangzik elsőre de igazából nem is olyan rossz. Én ezt nem azért kezdtem el mert nem voltak barátaim, hanem azért mert ha ők nem értek rá akár egy nap egyedüllét is lehangolt. Tanuld meg élvezni saját magad társaságát, de ez nem azt jelenti, hogy ne nyiss mások felé. Plusz egy év és valószínüleg egyetemre mész, új emberek, új lehetőségek. Ha nem abban a városban laksz ahol az egyetemed lesz, én vagy egy társas albérletet, vagy kolit nagyon megfontolnék.
Az pedig hogy a legjobb éveid a középiskolás évek az ijesztegetés, bármelyik életszakaszban megtalálhatod az örömöt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!