Van valaki közületek aki vonzalmat érzett a terapeutája felé és elmondta neki?

Igen. Teljesen fapofával hallgatta, aztán megkérdezte, hogy nem hasonlít-e valakire, akit kedvelek. Szépen elmondhattam neki mindent, tudomásul vette ugyanúgy, mintha bármi mást mondtam volna el.

Azt mondta, semmi baj nincs ezzel, meg meg is dicsért, hogy el mertem mondani.

Azóta is fel-felmerül. A pszichológusban teljesen meg lehet bízni, és nekem könnyebb, ha nem nyomaszt egy titok. Nehezen tudnék egy titokkal a hátizsákomban együtt dolgozni vele. Jól is esik, hogy nem tabutéma. Tulajdonképpen feloldozott a bűntudat alól, hogy mért kéne szégyellnem, ha valakit szeretek, jogom van hozzá.