Ezzel érdemes lenne pszichológushoz fordulnom?
3. trimeszterben lévő terhes vagyok. Nem volt igazán jó gyermekkorom, nem volt nagyon rossz sem. A családom több tagja ásta alá az önbizalmam, ill. büntették, ha nem voltam szerintük elég altruista. Egy időre kamaszként és fiatal felnőttként ki is siklott az életem. Önerőből talpra álltam, dolgoztam. Az alap személyiségemnek és a neveltetésemnek hála kifejezetten karakán nő lettem, aki két lábbal áll a földön. A házasságom kiegyensúlyozott és biztonságot nyújt számomra.
Mióta megtudtam, hogy terhes vagyok, mintha szakadoznának fel a régi, gyermekkori sebek. Eddig nem is nagyon foglalkoztam vele, kielemeztem, 'eltettem' amit megértettem belőle és mentem tovább.
Az elmúlt pár napban viszont felváltotta az önelemzést a harag. A legerősebben a nagymamámnal szemben érzem, aki egy igazi terrorizáló, manipuláló személy.
Ettől függetlenül hébe-hóba menni kell hozzá a kerti munkákban segíteni. Ilyenkor újra és újra végig hallgatjuk a férjemmel, hogy mekkora selejt vagyok. Anyámnak is rendszeresen panaszkodik a 'különcségem' miatt (tudok és merek úgy élni, ami örömet okoz, nem úgy, ahogy ő elképzelte). Rengetegszer kapom magam azon, hogy ilyesmiket kattogok. Az sajnos nem megoldás, hogy nem megyünk. A kerti munkákat el kell végezni, és nem akarom, hogy a lassan 60 éves anyámra jusson a munka oroszlánrésze! Most felmerült bennem, hogy pszichológus megsegítést igények, de elbizonytalanodtam. Nyilván a beszélgetések jót tennének, de így is épp elég sok változás és teendő van az életemben. Nem tudom, hogy most lenne érdemes megkezdeni egy terápiát, vagy később, a pici megérkezése után.
válasza:Pszichologust barmikor erdemes felkeresni, ha anyagilag megteheted.
Komolyan, mi rossz sulhet ki belole?
válasza:Pedig egyszerű. Ne menj nagyanyádhoz. Vegyetek fel vkit, aki megcsinálja a munkát. Különben is, ennyi idős terhesen már pihenned kellene. Hidd el.
Ráérsz a pszichoterápiával, most semmiképpen !! ne menj.
(Én is terhesen kezdtem legeslegelőször és nem volt jó ötlet).
válasza: válasza:Várj a terápiával, a nagymamád pedig szégyellje magát, és édesanyád is, hogy nem áll ki melletted. Egy kismamával, egyáltalán egy családtaggal hogy lehet így beszélni? Sehova nem "kell" menned segíteni, főleg, ha így viselkednek veled. Édesanyád 60 évesen még nem öreg, ha az ócsárolást végig tudja hallgatni, akkor a kapát is fogja a kezébe!
A férjed nem áll ki melletted? Szerintem engedd el őket, nem ezt érdemled, és a kisbaba sem a pocakodban.
válasza:az, hogy pszichiáterher mész, az szerintem nem feltétlenül jelenti, hogy olyan értelemben elkezdtek egy terápiát, ami leás a lelked mélyedre - főleg ha te nem ilyet szeretnél. Lehet, hogy csak néhány trükköt mond neked, hogy hogy tudnád a nagyit leszoktatni erről a bántalmazó viselkedéséről. Én pl. megmondanám neki, hogy "Nagyi menj el a pacsába! Ha így beszélsz velem, akkor soha többé nem látsz, és örülhetnél neki, hogy segítek neked, pedig egy szerencsétlen, másokat hibáztató, gonosz boszorkány vagy." Így kezdésnek. Vagy finomabban: "Nagyika, amikor így beszélsz velem, az szerinted milyen érzés nekem? Így rendszeresen hallgatni? Mert mindig ezt csinálod velem. Esetleg tudnál ezen változtatni, vagy rabja vagy ennek késztetésnek teljesen" Finoman tükrözni kicsit neki. Tehát egy pszichiáter lehet hogy tudna ehhez hasonló, csak még hatékonyabb (én csak laikusként rögtönöztem) megoldásokat javasolni.
Amúgy gratulálok, hogy a szülők rossz hatásai ellenére ilyen okosan építed az életed. 48f
Köszönöm szépen mindenkinek, aki írt!
Sajnos anyukámat sikerült teljesen összetörnie. Egy igazi önsorsrontó, mártír lett, aki minden embert önmaga és elém helyezett. Mindig ő volt 'a kicsi' a családban, aki nem védhette meg soha magát. Sokkal inkább áldozat, mint én.
Az az igazság, hogy az elmúlt 8-10 évben évente 1-2x látogattam meg a nagyit, pont ezekért. Így kb teljesen elfelejtettem, hogy milyen. Most párszor mentünk segíteni (a férjem csinálja ilyenkor a munkát velük, én meg a kutyákkal játszom), és előről kezdődött a terrorizálás.
Miután kiírta a kérdést, leültem a férjemmel beszélni azokról, amik bántanak. Arra jutottunk, hogyha munka van, csak ő fog menni (a komolyabb kerti munkákra fizetnek embert, de pl a fa behordására, vagy más 1-2-3 órás munkákra nem). A picit pedig távol fogjuk tartani.
Sajnos az nem opció, hogy megmondjuk a magunkért, mert akkor jön a "ha én már semmit nem mondhatok, megölöm magam" színdarab. Ezt persze nem veszem fel, de ha tényleg megtenné, nehezebben számolnék el magammal, mint most.
Mégegyszer köszönöm mindenkinek, aki írt!
válasza:5
A pszichiáter az orvos.
A pszichológus az bölcsész.
A pszichiáter gyógyszerel.
A pszichológus beszélget.
válasza: válasza: válasza:8
Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy hogyan van. :)
De aki a pszichológust és a pszichiátert keveri, annak elég ennyi infó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!