Más is volt már így pszichológussal?

Ne öndiagnosztizálj, a szakemberek jobban értenek hozzá. Erre való a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta vagy pszichiáter.

Az 1# válaszolóval egyetértek. A depresszió valóban mélyebb az általad leírtaknál, de ha nem értesz egy vele és zavar, akkor keress másik szakembert.

Egyetértek az 1essel, a depresszió az mélyebb és árnyaltabb. A szorongás miatt is lehetsz reménytelen és érdektelen (mondtad hogy nem érdekel ami régebb) mert bizony a szorongás is rengeteg energiát felemészt.

Hogy kérdésedre is válaszoljak, igen pont így jártam. Meg voltam győződve hogy depressziós vagyok de ha az nem is valami nagyon nincs rendben velem. És a pszichológusom rengetegszer elmondta hogy semmi bajom nincs, igen szorongok ami megnehezíti az életem de könnyen kezelhető (szerencsére nem nagyon súlyos), és igen történtek dolgok amiket át kellett beszéljek vele, fel kellett dolgozzak de hogy rendben vagyok. Csak én is öndiagnosztozáltam magam ezért nem hittem neki az elején, de így végig gondolva mostani fejjel inkább csak bele ültem és bele kényelmesedtem abba amit megállapítottam magamról tévesen.

6-os vagyok

A bele kényelmesedtem dolgot úgy értettem hogy beleültem, elfogadtam és akár tudatalatt is ráerősítettem a tünetekre pl hogyha kicsit fáradtabb voltam és nehezen keltem akkor még kevésbé volt erőm kikelni az ágyból mert hogy ez biztos depresszió (ugye klasszikus tünet). Mert kényelmes az biztos nem volt, csak azzal hogy öndiagnosztizáltam adtam egy nevet a helyzetemnek s abba ringattam magam hogy na akkor ez van ezt ismerem holott szó nem volt róla.

Persze minden helyzet más, írtam a depresszió is árnyalt egy probléma, lehet enyhe vagy produkálhat más probléma hasonló tüneteket stb. Azt ajánlom hogy ezt beszéld meg a pszichológusoddal, biztos átbeszéli veled, elmondja mért gondolja azt amit mondott, te hogy mért gondolod hogy nincs igaza és tisztázhatjátok a dolgot.

Szerintem az nem túl szerencsés kifejezés, hogy a depresszió mélyebb. A szorongás is lehet ugyanolyan mély és fájdalmas, mint a depresszió, csak két különböző mentális problémáról van szó, ezért nem igazán lehet őket összehasonlítani.

Valószínűleg azért nem diagnosztizáltak depresszióval, mert a kezelőorvos nem talált nálad depresszióra utaló tüneteket. A szorongás és a depresszió sokszor kéz a kézben járnak, de jól elkülöníthető tüneteik vannak.

A depresszió 2-3 hétnél tovább tartó lehangoltságot jelent, ami koncentrációs nehézségekkel jár, memóriazavarokkal, motiválatlansággal és krónikus fáradságérzettel. Csak abban az esetben diagnosztizálható, ha az illető ebben az intervallumban nem érzett sem örömöt sem motivációt. Magyarul nem vagy depressziós, ha vannak rossz napjaid de közben képes vagy örülni, empátiát érezni, meg fel tudja dobni a hangulatod egy jó zene, étel, barátok.