Szerintetek ez lehet alkoholizmus? Mindennap megiszom egy korsó sört.

Szóval az a helyzet, hogy a napjaimat eléggé be osztom és rutin szerűen élem.

Felkelek, jön a reggeli rutinom, munka, haza megyek, délutáni rutin majd esti rutin és utána előröl.

Hogyha nem tartom be a rutinomat, akkor utána egész nap feszengek és úgy érzem hogy valami nem jó.

(Tegnap nem tartottam be a rutint, ma hajnalon hajnalán írom ezt a kérdést)

És ez negatív kihatással van az egész napi kedvemre, amit nem engedhetek meg, mert beindul a “hógolyó” és a félek hogy nem veszem észre csak amikor már lavina lesz…

Sokszor nem csak hogy az órákat osztom be, de még a perceket is…

Persze azért talán nem beteges szinten, mert például abban a 40 percben (vagy ahelyett) ami a sorozat nézésre van kijelölve, nyugodt szívvel megnézek néha-néha egy 2 órás filmet, vagy játszom egy órát, stb…

De ez ritka dolog.

Viszont azt tudom, hogy a szórakozással szemben nem szabad annyira szigorúnak lenni, mert az is felboríthatja a lelki egyensúlyomat.

Szóval néha beiktatok ilyen kis csalásokat és valahogy ez még sosem okozott gondot…

Szóval, hogy a lényegre térjek végre, a rutinom részévé vált az is, egy olyan 5-6 hónapja, hogy munka után elmegyek sörözni a munkatársakkal. (Egy időben még maszkban, természetesen)

És olyan 75%-ban ott vannak Ők is, de ugye Ők nem ilyen ritmusban élnek mint én… És én bizony lemegyek abban a 25%-nyi időben is, amikor nincs ott senki ismerős.

Nem tudom, hogy miért…

Igazából 1 korsó sört szoktam inni, ami azt hiszem 5 százalékos, meg néha iszom mellé egy kupica töményet is, de nem minden esetben.

Ez tényleg csak a max.

Ennél többet még sosem ittam egyszerre…

És nem voltam még sohasem részeg és nem is vágyom rá.

Viszont néha kicsit azért a fejembe száll, kellemes érzést ad.

És a napom hátralévő része nehézségek nélkül alakul…

Asszem nem gondolkodom olyan dolgokon annyit amik stresszelnek.

Igazából nem érzem azt, hogy ne tudnám ezt a szokásomat véglegesen eltörölni, hogyha akarnám.

Csak néhány problémát azért okozna… Például annyival kevesebbet lennék társaságban, ahányszor elhívnak.

Mert máshova nem nagyon hívnak és nincsenek mély emberi kapcsolataim. Ez az együttlét pedig azért valamennyire kitölt egy űrt…

Szóval gondolom azzal a résszel van a probléma, hogy lemegyek olyankor is, amikor nincs ott olyan akit ismerek… Bár őszintén, egy kicsit bennem van a vágy, hogy megismerjek új embereket, vagy egy lányt (nincs barátnőm), ezért is megyek le, hogy meg legyen az esély.

De erre kicsit úgy tekintek mint egy lottószelvényre.

Nem hiszem, hogy meg nyerhetem, de ha benevezek rá, akkor mégis ott van a matematikai esély, még ha nem, akkor csak egy nagy nulla…

A másik meg az, hogy bennem van a félsz, hogyha változtatok valamit az úgy ahogy, de működő rutinomon, akkor nem fognak olyan gördülékenyen menni és elrontom az egészet.

Igen, úgy érzem, hogy jelenleg is csak egy hajszálon múlik, hogy minden oké… És mi van, ha ez a rutin olyan mint egy titkos recept és ha megváltoztatok valami összetevőt, akkor az elrontja az egészet?

És mi van, ha utána már soha többé nem tudom helyreállítani a működőképes rendszert?

Amúgy érdekesség talán, hogy a hétvégéken (ha nem hívnak be), nincs semmilyen rutinom, olyankor teljesen spontán tudok lenni…

Bár energiám meg nincs semmi különlegeshez.

Olyankor általában regenerálódok hétfőig…

De megesik azért, hogy valami spontán becsusszan és azért sem fáj a fejem…

Szóval, megint csak visszatérve a lényeghez:

Az hogy minden hétköznap iszom, nem zavar annyira… És úgy érzem, hogy le is tudnék állni, csak nem akarok.

Úgy gondolom, hogy ez a szabad akaratom.

Csak felmerül bennem azért, hogy mi van akkor ha ez mégsem annyira egy jó szokás?

Mi van, hogyha már beteg vagyok csak nincs betegség tudatom?

Ugyebár ez az alkoholistákra jellemző…

És én egyáltalán nem érzem magam annak, de ha jól tudom az orvosi álláspont szerint, ha valaki majdnem mindennap iszik, akkor már az is alkoholizmus.

Akkor hogy is van ez?

És aki tud objektíven gondolkodni a témában, az milyen véleménnyel van erről az egészről?

Mennyire normális, hogyha egy 25 éves férfi minden munkanap után iszik?

Illetve kb. az értelmiségi társadalom hány százalékára lehet ez még jellemző?