Anorexiás voltam, kigyógyultam belőle, hogyan kezelhetném azt, amiről beszámolok a leírásban?
Amikor 13 voltam és feljött rám pár kg, édesapám mindig mondogatta, hogy álljak le a hízással.
Utána lefogytam és a súlyom nagyjából oké lett, de 14 évvel később depresszió miatt kb 13-16 kg-t híztam.
Akkor apukán gyakran fogdosta meg bökdöste a hájamat.
Utana fogyózni kezdtem és sajnos anorexia lett belőle, 37 kg-ra lementem.
Szerencsére kigyógyultam belőle, a bmi szerint normális a testsúlyom, de szerintem egy kis hasam lett, viszont legalább nem csak létezek a világban, de meg is élem a mindennapokat, nincs hátfájásom, nem okoz stresszt, ha ennem kell, nincsenek rosszulléteim, nem maniam a mérleg, stb., Tehát olyan vagyok mint egy átlagos ember, ráadásul harom nagy sikert is elértem.
Most találkoztam édesapámmal és megsimogatta a hasamat, pont úgy, mint amikor volt rajtam súlyfelesleg és jelezte nemem, hogy ideje lefogynom és ettől szomorú lettem.
Hogyan tudnám kezelni ezt, hogy másoknak nem tetszik a súlyom?
válasza:Hány éves vagy amúgy? Apuddal ezek szerint nem éltek együtt. Hálaistennek... amúgy neki gondolom izmos, kockás a hasa.
Tisztában van vele, hogy min mentél keresztül és ehhez képest ő mivel humorizál megint? egyébként szerintem ha a gyerek elmúlt 5 éves, nem kell bökdösni, hozzányúlni, pláne nem ilyen kontextusban. Egy ölelés vagy egy puszi köszönéskor, de ennyi. Gondolom te se bökdösöd a kappanháját.
Igyekezz távol tartani magad tőle.
válasza: válasza:Először is apádat a holdig kellene rúgni, hiszen az egész betegség miatta alakult ki. Amit megtehettél volna, az az, hogy apádat elküldöd a @icsába, és megkéred, hogy ne tegyen megjegyzéseket, és ne csipkedje a hasad soha többet!
Nagyon jó lenne, ha találnál egy jó pszichológust, aki evészavarokkal foglalkozik.
Szeretem apukamat, csak sajnos valami miatt neki mániája a súly, amit mondjuk sosem tudtam hova tenni.
Pl, amikor 13 voltam, nem is zavart a hízás, amíg ő nem kezdett el idegeskedni emiatt.
Lehet rossz emlék köti a hízáshoz, nem tudom.
Nem élek vele, már 27 felett vagyok, de a családi összejöveteleken mindig összefutunk.
Tudott az anorexiamról és amíg mentem fel a 37 kilóból, nem állt negatívan a hízáshoz, támogatott lelkileg sokat.
válasza: válasza:Kedves tőle, hogy 37 kilósan nem csípkedte a hasadat. Jó, hogy túlélted.
27 évesen tényleg nem tudod ezt szóvá tenni, hogy többet nem kérsz megjegyzést és ne nyúljon hozzád...????
válasza:1. Odaállsz elé, és elmeséled neki, hogy nagyon örülsz, hogy sikerült kigyógyulnod az anorexiából, amit egyébként valószínűleg ő okozott. De semmiképp nem akarod ezt még egyszer végigcsinálni, úgyhogy ha nem áll le a beszólogatással, akkor kénytelen leszel vele megszakítani minden kapcsolatot.
2. Keresel egy pszichológust, ő majd segít a "leszarom"-érzés kialakításában.
3. Ha mégis valami okból fogyni akarsz, ne kezdj bele egyedül. Keress egy jó személyi edzőt, meséld el neki a történetedet, külön hangsúlyozd ki az anorexiát.
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!
Azért nem mertem rászólni, mert nagyon érzékeny és mem akarom megsérteni őt, de, ha legközelebb lesz ilyen (remélem nem), akkor szólni fogok neki.
Mégegyszer köszönöm a válaszokat!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!