Mi történik egy gyermekpszichológiai terápián?

(Harmadik vagyok.)

Az utolsót még annyival egészíteném ki, hogy az iskolapszichológus elvileg nem foglalkozhat mentális betegségekkel (pl. depresszió, szorongás stb.), és diagózist sem adhat. Ezért is írtam, hogy klinikai szakpszichológust kéne keresned, ha úgy érzed, hogy komolyabb, akár diagnosztizálható problémáid vannak. Sajnos hallottam már olyan iskolapszichológusról, akit nem különösebben érdekelt/nem tűnt fel neki, hogy egy depressziós kamasz alapvetően nem az ő kompetenciája, és hónapokig beszélgettek eredménytelenül. Úgyhogy én a helyedben klinikai szakpszichológust keresnék, aztán ha mégsem annyira "komoly" a probléma, akkor még úgyis átirányíthat egy tanácsadó pszichológushoz (amilyen egyénként az iskolapszichológus is).

A szüleidet nem tudom, mivel tudnád meggyőzni. Esetleg az igazság "leegyszerűsített" változata nem opció? Így nem hazudnál, de nem avatnád be őket a részletekbe sem. Azért is jó lenne nagyjából tudniuk a problémádról, hogy megfelelő szakembert keressetek, ugyanis sok pszichológusnak van szakterülete, és elsősorban azokba tartozó a témákkal foglalkoznak. Szóval szerintem ne találj ki valami tök más kifogást akkor sem, ha nem szeretnéd nekik elmondani az igazságot. Nem tudom, ez mennyit segít, de remélem, találsz majd megfelelő szakembert! :)

Nem ítélünk el - legalábbis én nem -, ne aggódj. A problémád részletezését olvasva én mindenképp klinikai szakpszichológust ajánlanék. Nem azért mert "kattos" vagy, hanem mert az önismeret fejlesztésében nekik van a legtöbb tapasztalatuk.

Egy része annak, amit leírtál teljesen jellemző a kamaszokra, és néha még a fiatal felnőttekre is.

Szerintem elfojtod a valódi érzéseidet - lehet, hogy tudattalanul - és ezen a "gáton" csak az erős negatív érzések képesek áttörni mint pl. a düh. Kérdés az, hogy mi az oka annak, hogy hiányoznak a pozitív érzelmek. Amit másoknak mutatsz az nem a valódi önmagad, de szerintem te sem vagy tisztában azzal, hogy milyen ember vagy valójában. Ezért lenne szükség itt egy szakemberre, önismeret és személyiségfejlesztés céljából. Segítene neked kibogozni, hogy milyen érzéseid vannak, miért érzed azt amit, hova köthetőek, miért hiányoznak a pozitív érzések és hogyan lehetne visszahozni őket... Erősen kétlem, hogy egy "érzéketlen, manipulatív dög" lennél. Akkor nem ismernéd fel, hogy valami gond van és nem is kérnél segítséget. Te viszont szakemberhez akarsz fordulni, hogy javíts a helyzeten.

16# Az álláspontomat továbbra is fenntartom. Az érzelmi intelligencia nagyon jól fejleszthető.

Tudom milyen érzés, mert nekem is ugyanez van - sötétség, üresség, megjátszani a pozitív érzéseket -. Nálam depresszió és érzelmi elfojtás áll mögötte, amin klinikai szakpszichológussal, pszichoterápián próbálok javítani.