Hogy lehet a homokórát megállítani?

26 vagyok, de kezdem öregnek érezni magam. Az érettségi óta eltelt 7 év ötödannyinak tűnik, mint a 4 év a gimiben. Sokszor elfog a melankolikus nosztalgia érzés, hogy bárcsak megint x éves lehetnék. Szíven üt amikor nézem hogy filmek, zenék, stb hány éve jöttek ki, pedig olyan mintha tegnap lett volna (pl gyűrűk ura, harry potter filmek, amerikai pite, gta san andreas). Vagy hogy xy hogy megöregedett. Vagy a velem egyidős emberek házasodnak, gyerekük születik. Én még erre nagyon nem érzem magam késznek, pedig sok éve együtt vagyok a barátnőmmel.

Hiányzik, amikor semmi felelősségem nem volt, nem jutott eszembe óránként valami amit meg kéne csinálni. És kb naponta felhívtuk egymást bármelyik haverommal, hogy összefussunk egy sörre. Most már örülök, ha hetente 1-2szer beszélünk messengeren, de több olyan van akivel fél éve nem beszéltem.

A karantén is nyilván rátesz pár lapáttal. A 2020-as évben gyakorlatilag júliustól november elejéig éltem szociális élet.

Ti is éreztetek ilyeneket? El fog múlni, vagy rosszabb lesz? Vagy lehet csak az 1 éves bezártságtól (online egyetem + home office) kezdek becsavarodni?