A lányomnál találtam egy levelet amit nemrégiben írt. Estetleg segítene valaki és elmondaná róla a véleményét?

Mivel mi nem ismerjük a lányod, csak találgatni lehet. Te ismered őt és az életét, a körülményeit, neked kéne ebből tudnod hogy kinek szól.

Egy pasi is ihlethette aki elhagyta, de akár te is. Ha neked szól, akkor úgy érzi, hogy túl nagy elvárásokat támasztasz felé, közben lelkileg elhanyagolod. Egyedül érzi magát.

Néhány személyes meglátás, hogyan hatott rám a szöveg tartalma, illetve mi jutott eszembe a szöveg kapcsán.

Hogy ki írta, kinek és milyen céllal, nem tudni, mivel a szöveg nagyon általánosan van megfogalmazva.

A 'prózai én' önzőnek, érzéketlennek, közömbösnek gondol, illetve "láttat" egy másik személyt az irányába, akihez érzelmileg erősen kötődik - emiatt csalódott, fél és a magába zárkózást választja. Van vágya ("Bárcsak segítenél, átkarolnál, támogatnál"), de ennek bekövetkezését nem tartja reálisnak.

A "megbeszélés", a "neki elmondás" helyett a "kimondásnak", illetve problémaközlésnek ezt a sajátos, egyoldalú módját választja: érzékelhetően csalódott, illetve fél a csalódástól, nem hisz abban, hogy a "címzett" megértő, odaforduló lehet az irányába, önbizalma és önképe alacsony szintű, illetve "negatív tartományban van". ("Egyre csak jobban és jobban gyűlölöm ezt a szörnyet aki vagyok. Már nemtudom hogy ki is vagyok.")

A 'prózai én' nem csak a megszólítottat, hanem a környezetét is "ridegnek", "önzőnek", illetve "figyelmetlennek" tartja. Azt írja, éjszaka "nem erőlteti magára a megfelelés vágy olcsó maszkját", illetve "úgy tesz, mintha elveszett boldogsága nem zavarná", azaz színlel, nem őszinte se maga felé, se "kifelé".

A 'prózai én' mintegy elvárná, hogy a "címzett" és a környezet megértse, azaz hogy mások "belelássanak a lelkébe", illetve "meglássák lelke mélyén" a színlelés mögött a tényleges ("nyomorúságos") helyzetet, "meghallják néma jajszavát", és segítsenek neki. Hát, az efféle (amolyan "naív gyermeki", egyébként akár "jogosnak" is mondható) elvárás teljesülése a fennálló körülmények és "állapotok" között "nehéz ügy"..

Hogy mennyire kell komolyan venni az ilyen jellegű és tartalmú szöveget, nem tudom megítélni.

Nyugtalanító a vége! Arra céloz, hogy a címzett mire észbekap, már nem lesz kin segítenie!

Lehet búcsúlevél is!

Figyelni kellene rá! Több szeretetet és törődést kell, hogy kapjon. Most sem ide kellene kiírni ezt, hanem msgkérdezni, hogy mégis hogy van, mit érez, és elmondani neki, hogy SZERETLEK KISLÁNYOM!!!!