Mit lehet kezdeni egy ennyire depressziós emberrel?
A lakótársam nagyon durván elhagyta magát...
Mikor megismertem, teljesen más ember volt, mára viszont kifordult magából. Semmitől se vidul fel, semmi nem érdekli, nincsen semmilyen érzelem az arcán... Nem érdekli a családja, nem érdekli a barátai, a párja is elhagyta nem olyan régen, azóta meg még mélyebbre zuhant, ki se jön a szobájából csak fekszik az ágyban. De se tv, se internet, semmit nem csinál csak alszik vagy néz ki a fejéből...
Mikor munka után hazaértem és megkérdeztem evett-e ma már, azt mondta nem, poénból megkérdeztem de azért ugye mentél már ki a mosdóba? Erre el kellett gondolkoznia rajta....
Mikor mondtam neki hogy gyere, elviszlek egy pszichológushoz, azt mondta arra sincs ereje hogy felálljon, és különben is az ő problémáin nem lehet segíteni.
Kérdeztem meg akarsz halni? Azt mondta nem, csak egyszerűen át akarja aludni az életet. Hát ettől se lettem nyugodtabb....
Egyrészt kedveltem a régi énjét, másrészt nem akarok egy nap arra kelni hogy egy hulla van a másik szobában.... Szóval mégis hogyan rángassam el egy pszichológushoz?
Jó lenne tudni, azelőtt mi motíválta, volt e célja, kire hallgatott, mi érdekli.
Képek,fotók, zene, ami beinditja.....
Adj neki 2 hetet azt jobban lesz.
Ez csak atmeneti szakitas utani idoszak, ne aggodj.
Egy igazi depressziosnak mar alapbol nem lenne semmilyen kapcsolata, kezdjuk ott.
Nem a szakítás óta ilyen, csak azóta még durvábban tolja.....
Meg mi az hogy "egy igazi depressziósnak"? Ez valami trend hogy meg kell ennek felelni vagy mi?
Igen, vannak pszichologiai meg pszichiatriai szempontok, amiknek meg kell felelni hogy depressziosnak minosuljon valaki.
Nem lehet mindenkit depressziosnak hivni azert, mert pl elhagyta a turorudijat munka fele.
Szomorusag nem egyenlo depresszioval.
"Mikor megismertem, teljesen más ember volt, mára viszont kifordult magából."
most meg irod: "Nem a szakítás óta ilyen"
Akkor mashogy kellett volna fogalmazni. A mara az szerintem mat jelent. Es ebbol kiindulva meg azt irtad, hogy "Nem érdekli a családja, nem érdekli a barátai", az meg szomorusag sem, nemhogy depresszio, hanem csak nem erdekli vagy nem tartja a kapcsolatot veluk.
" párja is elhagyta nem olyan régen, azóta meg még mélyebbre zuhant"
Ez mar nevezheto szomorusagnak.
Es igen tudom, mert voltam mar pszichiatrian korhazban, es en is az vagyok, es latom hogy az atlag ember milyen lazan hasznalja a "depresszio" szot, es milyenek az igazi klinikailag diagnosztizalt depressziosok.
Ja es mar nagyon faraszt, hogy minden 2. ember szoc.fobias mert nem mer odamenni egy ferfihoz vagy nohoz, meg hogy depresszios valaki mert elhagyta a baratja/baratnoje. Megegyszer irom, szomorusag nem egyenlo depresszioval.
De ezzel nem zartam ki, hogy barmi problemaja lenne a lakotarsadnak. Ettol meg teljesen validak az erzesei. Ha ezt az allapotot hosszabb ideig fenntartja akkor talan el lehet gondolkodni, hogy kezdeni kene valamit vele.
A kettessel és a többi hozzászólásával inkább nem foglalkozom mert szavakon, megfogalmazásokon lovagol, holott egy értelmes ép eszű ember levágta volna mire gondolok, nem kéne a szájába rágni a szavakat...
7-es:
Lakótársam csak, persze jóban vagyunk de nem szoktunk külön eljárkálni sehova, inkább csak egymás mellett élünk. Azt mondja nem akar öngyilkos lenni, csak azt akarja hogy véget érjenek a problémái. Tudja hogy beteg, de azt mondja - ahogy te fogalmaztál - hogy rajta már nem lehet segíteni... :(
Úgy tudom alapból nem volt valami jó viszonya a családjával, de pár hete már nem is beszél velük abszolút....És nekem úgy tűnik a szülei is tojnak rá mi van vele, néha rám írnak hogy mi van már vele mert nekik nem veszi fel a telefont se....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!