Anorexiából gyógyulok. Mit kezdjek az extrém éhséggel?

#1

Köszönöm a tippet, utánajárok mindenképp.

#2

Általában úgy néz ki a dolog, hogy a nap folyamán rendesen eszem: reggelire zab gyümölcsökkel, fehérjével, tízórai nem mindig van, ha igen akkor gyümölcs, ebéd főtt étel (sovány húsok körettel - rizs, bulgur, lencse, főtt krumpli, zöldségfélék, saláta), ebéd után egy bögre feketekávé vagy gyümölcstea, utána pár órával nasi (egészséges süti, proteinszelet vagy egy kisebb szendvics), utána edzek vagy jógázom, vacsira általában melegszendvics sajttal, sonkával, tofuval, zöldségekkel, gombás tojás vagy valamilyen saláta pl. tonhallal, utána még egy kis nasi, pl. pár kocka csoki vagy egy müzliszelet, és lefekvés előtt egy-két órával még egy tea.

Az étkezésemmel nem lenne probléma szerintem, mert egészségesen és elegendő mennyiséget eszem, csak hiába mert mellette éhes vagyok állandóan, amit napközben még figyelmen kívül tudok hagyni, de estére már annyira rossz hogy konkrétan remegek és nem bírok tőle aludni.

Úgyhogy általában éjszaka szoktam bezabálni, 3-4000 kcal-t (amihez még ugye hozzájön amit napközben ettem, így jön ki az 5-6000). Nem minden nap fordul ez elő, hanem hetente egyszer vagy kétszer, de nagyon zavaró mert nem tudok tőle aludni, reggel pedig megszokásból korán felkelek.

A másik, amikor ebéd után/edzés előtt tör rám a zabálhatnék, ilyenkor kora délután eszem egy csomót, aztán fekszem egész nap. Estére persze kiéhezem megint, de utána már sokszor elmegy a kedvem az evéstől, mert teljesen fel vagyok fújódva, mégis éhes vagyok. :(

#2-es (folyt.)

Az kimaradt, hogy a zabálásoknál főleg szénhidrátokat eszem, pl. sok kenyeret (vmilyen lekvárral/krémmel, szendvicsként vagy magában), rizst, nápolyit vagy csokikat (általában ezzel indul a zabálás vagy más édességgel), gyümölcsszeletet, banánt, tésztaféléket, bögrés sütit, és ha van itthon akkor csipszet (ezt a zabálórohamokon kívül soha nem szoktam enni, de a szüleim vesznek és a sok édes mellé megkívánja az ember a sósat is).

Fehérjeforrásokat ilyenkor nem igazán szoktam enni, maximum fehérjés krémet vagy proteinsütit, mert hamar felfúj és megfájdul tőle a hasam (különösen a hústól, abból amúgy sem tudnék sokat enni).

#3-4

Köszönöm, hogy leírtátok a tapasztalataitokat.

Egészséges súly alatt mit kell érteni? A BMI szerint ideális testsúlyt (középértéket), vagy a test egyéni szükségleteit?

#5-7

Egyszerűnek semmiképp nem mondanám. A gyógyulás (ahogy te is tapasztaltad biztosan) hosszú folyamat, tele van hullámhegyekkel és -völgyekkel, ami a hangulatra, az étvágyra és a testképre egyaránt jellemző.

Nekem is egy hajszálon múlt, hogy túlélem-e, bár ANNYIRA extrém alacsony sosem volt a testsúlyom (a legalacsonyabb a 165 centimhez 39 kg volt egy rövid ideig, de az már engem is megijesztett, úgyhogy hamar felhíztam 43 kg-ra és ott stagnáltam egy jó ideig), de mivel kb. nem is ittam semmit csak 2-3 deci vizet naponta, a keringésem majdnem teljesen összeomlott, 3 hétig feküdtem 38-as pulzussal a kórházban).

Egyébként az segít a legtöbbet, ha találsz valami erős motivációt, ami miatt érdemes felgyógyulni és túlélni. Nekem a családom mellett az utazás és az önfejlesztés lehetősége volt ilyen, illetve hogy megbízható felnőttként önálló életet tudjak kezdeni. Most pedig extra löketnek bejött egy lehetséges párkapcsolat, ez még plusz energiát ad. :)

Az élet gyönyörű, csak - különösen mostanság - nem könnyű pozitívan hozzáállni. Fel a fejjel és mielőbbi gyógyulást kívánok!

#16

Főleg szénhidrátforrásokat, a részleteket a 14-es hozzászólásban leírtam. :)

#19

Könnyű azt mondani, ha nem voltál az én cipőmben...