Valaki megszabadult már a hányásfóbiától?

Egész kiskorom óta ez a fóbiám, jobban mondva nem az hogy én hányni fogok, hanem az hogy valakit látnom / hallanom kell. (Jobban mondva 10 éves korom körül volt egy szakasz amikor attól is féltem hogy én hányok majd és alig ettem, teljesen leépítettem az étvágyamat emiatt, sovány voltam, kis étvágytalanságnál is már pánikoltam de ez abbamaradt, azóta duci vagyok és ráterelődött a félelmem jó ideje arra hogy azok hánynak majd akikkel együtt élek.)

Tegnap este nyugodtan pihenek, erre valaki akivel együtt élek elkezd köhögni nagyon hogy ő félrenyelt (refluxos egyébként) és ez a köhögés addig fokozódott hogy többször is elhányta magát. De nem volt rossz a gyomra csak a köhögés intenzitása miatt történt a dolog. Ez nem rázott meg annyira, de nem volt kellemes, remegtem persze kivülre semmit nem mutattam, meg kb imádkoztam hogy legyen már vége..

Elég érdekes hogy attól én nem félek hogy én fogok, de nem is nagyon sikerül. Betegség vagy túlevés miatt gyerekkoromban volt utoljára kb 10 éves kor alatt, részegség miatt előfordult velem kora 20on évesen, de csak akkor hánytam amikor már elvesztettem az eszméletem, szóval nem emlékszek semmire, utólag mondták el. Mintha valami blokk lenne bennem hogy az agyam nem engedi hogy ez megtörténjen addig ameddig magamnál vagyok. Próbáltam régebben hánytatni magam néha de nem sikerült soha.

Ezt amúgy csak azért írtam le mert teljesen anonim az oldal..

Most hogy megtörtént ez a dolog este nem érzem túl jól magam és nem érzem azt amit írni szoktak hogy "jaj ha szembenézel a félelmeddel akkor eltűnik majd" inkább csak szarul érzem magam.. Azóta már hívtam őt amúgy minden rendben van vele.

Pszichológusnak nem tudom hogy tudnék e beszélni ezekről.

Van ebből kiút?