Az erőszak szeretete változtatható?

Kiskorom óta lenyűgöz és szórakoztat.

Attól, hogy baltás gyilkos leszek, attól nem kell félni, teljes mértékben tudom, hogy nem elfogadott és azt is értem, hogy miért. De ez az érzés még megmarad. Ha beleznek egy macskát, akkor nem a gyomrom szorul össze, hanem tetszik a látvány. Nehezen, de megtanultam, hogy az arcomra ne üljön ki. Így másnak nem csak nem ártok vele, de észre se veszik, és ezért nem is szándékozom ezzel szakemberhez fordulni.

A kérdés azért merült fel bennem, mert azt olvastam valahol, hogy a fétisek egy részét nem lehet megváltoztatni, nem lehet tőlük "megszabadulni". Hogy ez mennyire igaz, azt én nem tudom. De ez alapján kérdezem ezt, hogy lehet-e az erőszak iránti vonzalom is ilyen? Mármint nem fétis, mert szexuálisan semleges nekem, de hogy lehet-e ez is olyan, amit nem lehet változtatni? Vagy ez nem ilyen? Az tiszta sor, hogy felfogja valaki, hogy ez nem helyénvaló, és nem tesz semmi ilyet, megtanulja leplezni a dolgot, és azt, hogy ne vigye hülyeségbe, de elérhető ennél több is? El lehet érni, hogy valakinek ezek a belső érezlmei is megváltozzanak? Elő lehetne hozni egy nem létező empátiát? Vagy akár csak annyit el lehetne érni, hogy semlegessé váljon?

Pszichológiai értelemben szerintem nem vagyok pszichopata, ha jól tudom azon nem lehet változtatni. De mi a helyzet más esetekkel?