A depresszió hatása lenne, hogy kezdek megbolondulni?
Tisztában vagyok vele, hogy depresszióban szenvedek már 2 éve, bár orvosnál még nem voltam, de nem létezik, hogy csak rossz napjaim lennének egyhuzamban. Sőt az állapotom nem hogy javulna, egyre csak romlik.
Régen nagyon jó agyam volt, mindent egyből megértettem és felfogtam, de mostanában úgy viselkedek, mintha nem lenne agyam. Minden elfelejtek, ha valamit nem tudok megoldani egy bizonyos időn belül, akkor kiakadok és addig sírok, ameddig le nem higgadok. Sokszor furcsa dolgokat csinálok (pld: beraktam a szalvétát a hűtőbe és le se esett, hogy mit csináltam, csak akkor amikor újra kinyitottam; volt olyan is amikor elterveztem, hogy kimegyek a konyhába inni, folyamatosan észben tartottam, hogy hova akarok menni és mit akarok csinálni, de mégis a mosdóban kötöttem ki, és csak percekkel később esett le, hogy nem oda szándékoztam bemenni). Olyan mintha a testem itt lenne, de az agyam nem.
Szavakat és kifejezéseket felejtek el, néha összefüggéstelenül beszélek és sokszor még beszélni sem tudok normálisan. Van, amikor olvasok egy szöveget, és teljesen mást olvasok, mint ami oda van írva. Olyan dolgokat mondok, amiket nem is akarok kimondani, amiknek nincs is köze az adott témához. Néha a családom se érti, hogy miről beszélek.
Próbálom kerülni az embereket, még a családomat is, mert borzalmasan érzem magam közöttük. Amióta átállt az iskola digitális oktatásra, nem is voltam sehol az udvart leszámítva. Néha rohamok törnek rám, csak sírok és tervezem az öngyilkosságot, de amikor kitisztul a fejem megbánom, hogy ilyeneken gondolkodtam. Nem tudom, hogy mi történik velem, de félek attól, hogy megbolondulok.
18L
válasza: válasza:Aha. Akkor miért írod ki ide a problémáidat? Ha jól elvagy a saját dagonyádban.....
Egyszerűen érthetetlen, hogy szenvedsz tőle, és nem használod ki a rendelkezésre álló lehetőségeket. Kapsz gyógyszert, pszichoterápiát - és nem kell tovább szenvedned.
válasza:
válasza:Ha elmész, segítséget kérsz, azt senki sem tudja meg. Ha te el nem mondod ennek tényét.
Nem lehet, hogy alvászavarod van és fáradt vagy mindig? Kiváltó ok ez is lehet.
válasza: válasza:Az elmondottak alapján szerintem nem vagy depressziós. Elkeseredett, szétszórt, meggyötört, életbe belefáradt lehetsz. Azért ne légy öngyilkos, mert te magad is írtad, hogy amikor képes vagy racionálisan gondolkodni (az érzelmeid kizárásával), akkor sose lennél képes József Attila, vagy Teleki Pál példáját követni. És itt a lényeg: ha bolond lennél (a szó rossz értelmében), akkor nem lennél képes racionálisan, tárgyilagosan és világosan gondolkodni. Képes vagy rá, és ezt te magad is tudod. Az érzelmeidet kiadod, és nem fojtod magadba, én is így teszek különben. De például a testvérem a fordítottját teszi. Ettől te nem leszel rossz ember, mert képes vagy elérni az érzelmi határaidat. Főleg amikor egymagadban vagy. Én azt tudom neked javasolni, hogy próbálj adni magadnak 1 hetet, amikor csak és kizárólag meditálással töltöd a szabadidőd. Ez alatt nem azt értem, hogy ülj 12 órán át török ülésben, hanem azt, hogy gondold végig, mik értek téged, amiért ennyire melankolikussá váltál. Lehet, hogy csak 1 valakire lenne szükséged, aki visszarángat az életbe, majd képes lelkesedést és életkedvet plántálni beléd. De mindenek előtt magadon kell, hogy segíts. Nem sokat, csak annyit kell tenned, hogy rendszerezed a gondolataidat: miért jutottál erre az állapotra? ; mik értek téged? ; mire, vagy kire lenne szükséged? - ilyesmikre gondolok. El fog jönni az az idő, amikor visszamehetsz az emberek közé, és akkor a legjobb formád kell, hogy hozd nekik. Fejleszd magad fizikailag, mentálisan és tedd fel magadnak a fenti kérdéseket (és azok társait). Van időd, hiszen otthon vagy, csak elhatározás kérdése.
20/F
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!