Mit mondanál, miért ne legyen valaki öngyilkos?

Mivel jelenleg ilyen gondolataim vannak így nem tudnék mit mondani erre. De várom, hátha ír valaki valami hasznosat, ami nem pszichológushoz járás (erre nincs pénzem, a TB pedig sajnos nagyon gyenge minőségű), vallás vagy valami sablonos hobbiajánlat.

De persze öngyilkos sosem leszek, mert tudom, hogy azzal nem lenne jobb semmi. Egyszerűen csak boldog szeretnék lenni végre. De nem hiszem, hogy leszek még az valaha is, maximum ideig-óráig. És ez az őrületbe kerget.

Bocsánat a rinyálásért.

Mert az élet rohadtul a te döntésed, ahogy az is, hogy mit tudsz kihozni belőle.

Szociális fóbiában szenvedtem 9 évig, tönrement az életem.

Minden nap azon gondolkoztam, ugorjak-e autó elé vagy sem.

Aztán meguntam és úgy döntöttem, változtatni akarok.

Nem voltak csodák, amik idáig vezettek volna, ezután sem voltak.

Kerestem egy pszichológust, aki vérrel és verítékkel próbált kikezelni, bár néha még rosszabbul éreztem magam.

Évek múlva megerősödtem annyira lélekben, hogy elmehessek dolgozni.

Az embereket még mindig gány lényeknek tartom, de már meg bírok lenni közöttük.

Mostanra lett egy barátnőm(amiről sosem hittem, hogy bekövetkezik) és felvettek egyetemre.

Ez nem sikertörténet, még mindig megszivathat az élet.

Nincsenek csodák, nem is hiszek bennük.

De jelenleg boldog vagyok és idáig csupán az az egyszerű dolog vezetett el, hogy változtatni akartam.

Erre más is képes, ha elszánja magát.

Szóval a ti életetek a ti döntésetek és nem álltatok senkit azzal, hogy minden jó lesz egyszer.

De van lehetőségetek arra, hogy változtassatok.

2.

Ez attól is függ, mennyi idős voltál akkor. Van amikor már túl késő. Én ezt érzem.

De akkor te megtaláltad a boldogságot - szép és kitartó munka, gratuláció jár érte.

Legalább nem rág már belülről ez.