Hogyan lehet leszokni az alkoholról és a fűről?

Mielőtt jönnének az oktató jellegű válaszok, megvan rá az okom. 15-16 évesen kezdtem el, mint minden fiatal, bulizás céljából, hétvégente, ezzel még semmi baj nem volt. Aztán sajnos jött 17 éves koromban egy óriási tragédia az életemben, elhunyt édesanyám. Ő volt az egyetlen “támpontom” az életemben (ő volt aki segített tanulni, segített a bajban, mindig beszélgetett a problémáimról velem, és látszott, hogy jó útra akart terelni, és mindent megtett azért, hogy egy kiegyensúlyozott, céltudatos életem legyen). Édesapámmal sajnos ez nem volt meg, mivel elváltak anyámtól egész korán, így ez a tragédia egyről a kettőre egy 180 fokos forduló pontot vett az életembe. 17 évesen fullosan külön kellett költözzek teljesen egyedül, nekem kellett ellátni magam számlákkal, étellel meg minden, úgy, hogy még csak egy érettségim sem volt (család többi részétől sajnos nem kaptam támogatást ebben), szóval a napból 8 óra suli 8 óra meló, így is épp, hogy kijöttem, és annyira megviselt lelkileg ez az új életmód, az egyedüllét, de legfőképpen, hogy már nincsen köztünk az egyetlen ember aki valaha foglalkozott velem, meg segített/szeretett, hogy mégjobban rászoktam a piára és már minden nap lement 1-2 sör, vagy haverokkal akár heti többször is elmentem ilyen nagyobb ivászatokra. Most vagyok 19, és ez sajnos annyira elfajult, hogy már teljesen egyedül otthon mindennap elfogy legalább egy üveg bor, vagy elszívok egy spanglit, és már szinte aludni sem tudok ezek nélkül, meg csak ezzel tudom motiválni magam. Eddig nem zavart annyira, mert pénzügyileg nem terhelt annyira, így egyéb kifogásolni valóm nem volt vele, de most jutottam el arra a szintre, hogy érzem, hogy kezd tönkretenni. Ezt úgy értve, hogy a memóriám kezd egyre jobban romlani, egyre durvább hangulat ingadozásaim vannak, szinte nincs is jó kedvem nélküle, és kezdek teljesen megőrülni, viszont örülök, hogy ezt időben felfedeztem, és elhatározni, hogy változtatni szeretnék. Tudom, hogy tök normális dolog, hogy az ember egyszer kiköltözik otthonról, de szerintem 17 évesen végzettség/munka nélkül nagyon korai volt ez, főleg közvetlen egy ekkora trauma után, amikor pont, hogy nem szabadna egyedül hagyni az embert. Abban is biztos vagyok, hogy vannak emberek akiknek rosszabb a sorsuk, ne értsetek félre, csak szimplán azért osztottam meg, hogy azért elég alaposan meg volt az indokom, hogy az alkoholba folytsam az érzéseim, amire továbbra se vagyok büszke. A kérdésem az lenne, hogy tudnátok valami tippet adni, hogy hogyan lehetne ezekről szépen lassan leszokni? Vagy ha nem is teljesen leszokni, de legalább visszaállni arra, hogy csak bulikba heti max 1szer? Most leginkább ilyen házi módszerekre gondolok, hogy mivel lehetne “helyettesíteni” vagy elterelni róla a figyelmemet. Pszichológusnál voltam már, az sem segített sajnos, bár neki csak az alvászavarom meséltem el, a többit nem mertem. Az a baj, hogy sokszor még ha akarnék se tudnék leszokni, mert már olyan fontos dolgok múlanak rajta mint a munka. Minden reggel 4kor kell keljek, és ha előző este nem szívok el egy spanglit, vagy nem iszok meg egy üveg bort, képtelen vagyok 2-3ig elaludni, próbáltam már xanaxot megoldásként, de rájöttem, hogy az mégrosszabb, ezért arról szerencsére hamar leszoktam. Köszi a segítséget!