Ez vajon gyilkolási hajlamra utaló előjel lehet?Kérem csak az írjon,aki már ült emberölésért!Ez fontos,mert nem légből kapott teóriákra vagyok kíváncsi,hanem tényleges válaszokra.

Tudom,sokan szeretik a horrorfilmeket,én is.Azért nézem őket mert érdekel,hogy hányféleképpen lehet meggyilkolni egy embert,kiskoromtól kezdve mindig vonzottak az olyan dolgok,amiket tilos volt csinálni,és csináltam is.Ez azért volt,mert mindenkitől csak azt kaptam,hogy mit szabad és mit nem,először csak befolyásolni szerettek volna,utána már rám erőltették az akaratukat,templomba kellet járnom minden hétvégén,minden ünnepnapon,hittanos táborok,elsőáldozás,bérmálkozás.Meg amúgy minden másba is,iskola,tanulás,haverok,nem lehetett semmi olyat csinálni,csak hé-be-hóba,amit én szerettem volna.Egy idő után már lázadtam ellene,ami jó pár év után jött csak el.Ez már nagyon régen történt,történtek közbe dolgok,lopások,rablás,verekedések,rászoktam a cigire,az italra,kábítószeres lettem,rehabilitációs intézet is volt,rendőrségi ügyek,volt hogy már csak egy hajszál választott el a börtöntől vagy az öngyilkosságtól.De ennyi,ez már a múlt,úgy nagyjából 7 éve már nem csináltam semmi rosszat és tiszta vagyok mindentől,nem is áll szándékomban.Én személy szerint ölésre nem lennék képes,csak úgy alapból,ez biztos,pedig volt rá alkalom nemegyszer hogy megfordult a fejemben pár ember,de ez teljesen természetes,mikor valakire dühös az ember,magamra is gondoltam már,de arra se lennék képes.Viszont apám az,akiről a kérdésem szólna,én magamat csak azért írtam,mert hogy úgy nagyjából belehessen határolni,hogy a régen bennem szunnyadó lelki dolgok szerepében,ő is közrejátszott,úgy hogy soha nem törődött velem régen.Ma már más a helyzet,együtt lakok vele,pontosabban az ő egyik házában,amit megörökölt nagyapámtól,ő meg a másikban ahol kisgyerekként nevelkedtünk.Nagyapám is bőven megérte a pénzét,amiért apámnak kicsit se volt könnyű fiatalkora,egyszóval ha nagyapám az én apám lett volna,előbb-utóbb megtörtént volna olyan eset ami után egyikünk biztos előbb került volna a föld alá mint a másik.De apám túlontúl elnéző volt vele szemben,csak egyszer ütötte le az öreget,azt is megbánta utána,mert még most évek múlva is szokta emlegetni.Ezenkívül még azt kell tudni róla a történet érdekében,hogy:Ő egy keverék jellem,rendes velem szemben,de nagyra tartja magát a kicsinysége ellenére,nagyon nehéz fölidegesíteni,viszont ha elkapja a düh,ami az éntudata miatt van,akkor nem lehet leállítani egyből,volt hogy csupán percekig,volt hogy fél óráig ütött és rugdosott,hiába könyörögtem már neki,nem hat rá semmi olyankor,ha meghunyászkodást lát tőlem olyankor,attól hergeli fel magát,ha támadást,akkor attól,egyszóval idegbeteg,és sajnos van benne kajak rendesen,most lesz 62 éves,de olyan 40-45 közöttinek inkább néz ki,fiatalosan is öltözködik,mintha még mindig a 20-as,30-as éveiben érezné magát.Na szóval,lényeg:Régen és most is mindig megszól a horrorfilmek nézése miatt,azt mondja hogy undorító az egész,és mit lehet abban élvezni hogy emberek gyilkolásszák egymást.Vígjátékot nézünk együtt,akkor azokból csak a nagyon beteg poénokon tud mulatni és csapkodni valamit.A kedvencei a háborús filmek,imádja őket nézni,de csak akkor veszem észre rajta hogy élvezi,amikor megy a harc,ilyenkor előredől a székben,mintha rosszul látna,pedig a szeme kitűnően szuperál,kidüllednek a szemei,félig nyitva van a szája,van hogy már a nyál is kezd kifolyni belőle,de észre se veszi,magamhoz tudnám hasonlítani,amikor annyira beszívtam hogy mozdulni nem tudtam,kezem-lábam mintha teljesen elzsibbadt volna,szemem kitágulva,szám tátva és dülöngélek előre-hátra,a nyálam meg csorog,de nem zavar,az agyamban másodpercenként váltják egymást az értelmetlennél értelmetlenebb gondolatok,na szóval ő pont ilyen állapotban van ilyenkor,csak ő totál józanul.Szólok hozzá,először azt hiszem hogy tetteti hogy nem hallja amit mondtam,vagy épp kérdeztem tőle,mert arra akar koncentrálni ami a filmben történik,de nem,totál ki van ütve,mintha kómában lenne.Amikor vége van a harci jelenetnek,még akkor is eltelik nagyjából 2 és 5 perc közötti időszak hogy teljesen magához tér,és csak annyit mond:hú,bátyuskám,ez odaba... keményen,így kell harcolni,látod,ezek bátyus,ezek aztán katonák voltak a javából,igaz-e,nem sza..tak,lenyomták az ellenséget a gec.be,láttad te is.De a háborús filmeken kívül,az akció filmek,vagy börtönös filmek,is fölizgatják,vagy bármelyik amelyikben azt látja hogy ölik egymást az emberek,és ugyanilyen kóma közeli állapotban nézi őket ha épp egy erőszakos jelenet megy.Fura mód,a horrorfilmeket meg utálja,de lehet hogy csak azért nem nézi,hogy lássam hogy ő nem olyan beteg mint amilyennek engem tart ezek miatt,mintha az erőszak a horrorfilmekben más lenne mint más típusú filmekben,mintha amiket ő néz az teljességében normális és természetes dolog volna.Egyszóval tartok tőle hogy egyszer elgurul nála valami és én leszek az áldozat,mert bennem összesen van maximum. 60 kg ruhástul,és ha rám támad akkor csak a kés használ,de én se akarom őt megölni,és azt meg végképp nem,hogy ő engem.