Ez pszichotikus depresszionak szamit?

Neha meg a depresszios hangulatom is melyebbre megy, roviden annyira gyulom ilyenkor magam, es minden rosszert okolom, ami a vilagban tortenik, es meg a padlonak is tehernek erzem magam, h ralepek, meg ilyenek. Nehez abbahagyni a sirast, es nagyon uresnek erzem magam kozben. Volt, h megmozdulni se tudtam, es semmi nem erdekelt mar, csak fekudtem, mint akire raultek es kilapitottak. De ha valaki benyit, es hozzam szol, rogton osszeszedem magam, fel sem tunik neki semmi, par pillanat, es folytatom. Par ora, meg elerem a legmelyebb allapotot, kb fel-1 orat vagyok ott, es 1-2 ora alatt kitisztul, utana nincsen semmi gond, es azt sem ertem, hogy lehettem olyan melyen, de megijeszt, hogy mennyire nem lattam realisan a dolgokat, es h mi van, ha egyszer ilyen allapotban hulyeseget csinalnek, mert korabban vagtam mar magam ugy, hogy azt kerdeztem magamtol, ki a franc vagyok, es nagyon elszakadva ereztem magam magamtol, hogy en ilyet biztosan nem csinalnek, de ez ilyen feszultsegcsokkentes-buntetes szeruseg volt anno. Vagy kezdek skizo lenni?