Érdemes ezzel pszichológushoz fordulni?

Ez kicsit hosszú lesz előre is bocsi érte. Szóval kb. 10 éves korom óta vannak "pánikrohamaim". azért tettem idézőjelbe mert sose diagnosztizáltak de nagyon hasonlítanak a rohamaim erre. gyakorlatilag arról van szó hogy voltak ilyen rohamaim ahol nem kaptam levegőt, szapora szívverés stbstb... a testi bajt orvosok már sokszor kizárták ezért elmentünk vele pszichológushoz ahol igazából csak a vállukat vonogatták meg kaptam valami homeopátiás cuccot amit a szüleim nem is engedték hogy szedjem. voltak időszakok amikor jobb volt, volt amikor rosszabb de a legrosszabb kb. 8. osztályban lehetett. kb. folyton rohamaim voltak, halálfélelmem volt minden nap hogy meg fogok fulladni/összeesek az utcán stb. ami a legjobb volt hogy a szüleim (akik addig tökre támogattak, anyumnak is voltak amúgy régen pánikrohamai) azt kezdték el mondani hogy csak színlelek mert figyelmet akarok. szóval az egy ilyen mélypont volt. utána 9.ben új iskolába kerültem és abban az évben nem is voltak rohamaim. viszont átcsapott az egész egy ilyen nagyon depresszív időszakba, ami még most is tart. nincs se energiám, se motivációm semmihez a mindennapi egyszerű feladatok (tanulás, felkelés, környezetem/magam rendbentartása stb.) rendkívűl megerőltetőek. a mélypont valahol májusban lehetett. konkrétan az öngyilkosságot sose terveztem inkább olyan állapot volt hogy "bárcsak eltűnnék és mindenki megfeledkezne rólam". ez mostmár enyhült és sokkal jobban érzem magam. kb. nyolcadikban kezdődött hogy a stresszt ami a felvételivel és a rohamokkal járt azzal próbáltam leküzdeni hogy rengeteget ettem. és ez abba fordult át hogy kicsit egészségtelen módszerekkel próbálom leadni azt a súlyfelesleget. pár hónapja elkezdtem vágni magamat, amit jelenleg próbálok abbahagyni. szóval nem tudom mit csináljak azt hiszem először az életemben van valami célom és nem akarok ezekkel a problémákkal tovább élni. de félek ezek nem elég komolyak vagy hogy csak színlelek. a szüleimnek nem akarom elmondani ezeket mert félek hogy hogyan reagálnának és a kapcsolatom nagyon megromlott velük. lehetséges pszichológushoz menni anélkül hogy a szüleim tudnának róla? vagy mit kéne csinálnom?