Mi drogosok azért vagyunk elítélve a társadalom által - mert rendszerint a könnyebb utat választjuk?
Az élet problémák tengere - szenvedések láncolata - amiben küszködni, harcolni, és próbálkozni kellene.
Aki úgy dönt hogy inkább x-y szert használ azért hogy MA jobb legyen neki - az sokak szemében el van ítélve.
Pedig ez látszólag csak a könnyebb út, hiszen hosszabb távon ezen döntések miatt később jórészt szenvedés lesz az élete.
Mégis a változtatás ilyen esetben jóval nehezebb, mint az átlag embernek egy adott színvonalon tartania magát.
Hiszen a hosszú távú célokért tudatosan építkezni kéne, és ez egy teljesen új életfelfogást igényelne.
Ha valaki így inkább bevállalja azt hogy tiszta szívás az élete, és inkább a pillanatnyi boldogságoknak él - azt a külvilág nehezen veszi be.
Pedig ez a könnyebbik út.
Persze ez az életmód senkinek sem jó, és nagyrészt mindenkinek szenvedést okoz - mégis az univerzum biztosítja ezt az utat. Ezt a menekülést az élet elől.
Ráadásul a másik út sokkal nehezebb.
Ha valaki inkább tudatosan tovább menekül (mert jobban fél az élettől - mint a haláltól) az mit tehet azért hogy csökkentse a környezetére mért szenvedést?
Mit tehet hogy elfogadják a döntését?
válasza:Engem nem érdekel,hogy ki drogozik és ki nem.Én nem itélkezek,tőlem
lehet valaki drogos,alkoholista vagy cigizhet is.Engem nem érdekel
más ember életmódja,felőlem mindenki úgy él ahogy akar.
válasza: válasza:Valóban a felelősség elől menekülünk, de emiatt súlyosan korlátozódik a szabadságunk is.
Az adót csak vonják le ha tudják :)
A TB szintén nem érdekel, mint ahogy az sem hogy még mennyi ideig élek.
Viszont
az is megállapítható hogy ha a környezetemnek szenvedést okozok - akkor az előbb-utóbb visszahat rám.
Ergo ha csökkenteni tudom a környezeteben élők szenvedését - akkor nekem legalább egy kicsivel jobb lesz.
Viszont egy függő, az egy lehúzó negatív személyiség. Kérdéses hogy miket tehet azért hogy jobb legyen. (Ha már változtatni nem tud.)
válasza:Mert másnak is kva nehéz, mégis van benne annyi hogy nap mint nap küzd. Ha te mondjuk a suliban vért izzadsz hogy rendesen megtanulj valamit, a másik meg puskázik és nulla befektetéssel oldja meg amiért te megküzdöttél, te is lenézed hogy ennyi sem volt benne.
A másik hogy senkinek nem tetszik hogy az adóforintjaiból a ti nyavalyáitokat gyógyítják, ráadásul feleslegesen, mert mindig visszaestek, kész pazarlás vagytok. És az is gáz hogy nekem kell félnem, meg féltenem a gyerekemet ha ott szédeleg egy magából kivetkőzött zombi az utcán, hogy most vajon el tudunk menni mellette balhé nélkül, vagy belénk állítja a kést pár forintért, mert kell neki az anyag. Vagy ha valaki betépve vezet, megcsinálja a balesetet és megöl vagy megnyomorít másokat, az sem olyan vicces. Tehát ez másokra is kihatással van, de a drogos annyira önző hogy leszarja. Felelősségérzet nulla, pedig senki nem bújhat ki a felelősség alól. Teljesen felesleges ezeknek az embereknek a léte, csak a saját pillanatnyi örömükért élnek, és ezért bármire képesek, alkalmatlanok beépülni a társadalomba. Pedig a nagy közösbe mindenkinek be kell tenni, hogy minden megfelelően működjön. Ahogy anyagiakat is, úgy energiát is. A drogos csak elvesz. Mindent elvesz a normális, dolgozó, küzdő, építő embertől. Mert rombolni könnyebb.
A szenvedélybetegség szenvedést okoz a környezetnek.
Ha meghal a függő - az is szintén szenvedés a többieknek.
Változni viszont nem tud! Ezzel zárul a kör.
Tehát ilyen esetben az a jó ha minden apró részletet próbál megváltoztatni. Amiben tud segít a környezetének, és ettől a negatív ugyan nem fordul át messze se pozitívba - de valamelyest javít a helyzeten. Hiszen minden kicsi is számít.
Erre akartam kilyukadni.
Egyébként igazad van # 5. Én próbálom is úgy élni az életem hogy másoknak minél kevesebb problémát okozzak.
Viszont mivel mindig vissza-esünk, ezért nem érdemes az egészet túl komolyan venni..
Amúgy pont ez az hogy nem annyira vagyok talán önző.
Engem is le .... az emberek, és tőlük megfagyhatok, vagy éhen halhatok mikor épp hajléktalan vagyok.
Önmagam se érdekel végül is már, mert hiányzik belőlem az akarat/bátorság a változtatáshoz.
Viszont vannak rokonaim, ismerőseim akiknek szenvedést okozok. Ezen akarok legalább 1%-ot javítani amíg még itt vagyok. Ennyi telik tőlem.
válasza:Téged is leszarnak, mert te is őket. Még ha azt is hiszed hogy te mennyit segítesz nekik. Nem, te a drogot választottad helyettük.
Van egy drogos a családomban, jelenleg hónapok óta elvonón. Eddig nem láttam kiutat, de nem is volt hajlandó ilyen komoly, hosszútávú elvonóra menni. De most megcsillant a remény, talán megváltozott, teljesen más. El tudod képzelni, milyen az a szeretteidnek, hogy újra és újra elhiszik hogy kigyógyulsz (mert minden ellenére még mindig akarnak hinni benned) de te újra és újra cserben hagyod őket?
Javítani akarsz? Tudod mivel tudsz javítani? Ha megembereled magad és életmódot váltasz.
Nem maguk miatt szenvednek hogy jaj nekik milyen rossz hogy drogos rokonuk van. Miattad szenvednek. Mert szeretnek és megszakad a szívük hogy elvesztegeted azt a potenciált ami benned van, és tönkreteszed magad.
válasza:Na ezt hagyjuk hpgy te ilyennek születtél... Ez egyszerű önsajnáltatás, és felelősséghárítás.
Senkinek nem könnyű az élet, de más nem keni erre meg arra, hanem mindenen keresztülüti magát és megy előre.
A legegyszerűbb fetrengeni a szarban és mindig valamire fogni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!