Mi bajom lehet, elmulik egyszer, vagy mit csinaljak?

Neha olyan, mintha ket ember lenne bennem, de nem ket kulonbozo, hanem mindegyik en vagyok, csak mas allapotban.

Van, amikor gyulolom a vilagot, az eletemet, magamat, meg akarok halni, elpusztulni, az ongyilkossagon jar a fejem, es mar bantottam is magam, de szerintem sosem tudnam megtenni. Nem erdekel semmi, el nem tudom kepzelni, hogy lehettem barmikor normalis, vagy hihettem azt, hogy barminek is jo vege lehet. Meg ilyenek.

De a masik felem rendesen tanul, csomot baratkozik, szeret sportolni, rajzolni, sosem bantana magat, szereti magat, az eletet, az embereket, szep jovot kepzel, es tudja, hogy bar tortennek rossz dolgok, minden rendben lesz.

Ezeken kivul valamikor nagyon porgok, es erzem, hogy nem vagyok normalis, mintha felhuztak volna, es nem all le, vagy csak nagyon nehezen. Es mas altalaban nem latja, csak ha gyorsan beszelek sok hulyeseget, de akkor is rohognek, de a fejemben neha rossz erzes, ha sokaig tart, mert olyan, mintha a nyomas szet akarna nyomni a fejemet. Amugy, hogy mikor melyik van, nem tudom, azt sem, mikor valt at, es valamikor egyszerre a ketto durvan, de valamikor ugy, h pl. az egyik 90%-ban, a masik csak a fejem hatuljaban jellemzo. Neha percekig tart, neha orakig, neha napokig, hetekig. Olyan, hogy normalis, szerintem sosem vagyok. Marmint a jobb reszeben szerintem igen, de akkor meg nem tudom hova tenni, hogy elotte rosszul voltam, de ha rosszul vagyok, azt nem ertem, hogy lehettem jol. Es durva szorongas rohamaim is vannak, naponta legalabb egyszer elsirom magam, de van, hogy tobbszor, a sajat gondolataimtol. 19/l