Meddig lehet lehúzni öngyilkossági késztetéssel? Meg lehet ebből gyógyulni?

Nem telik el úgy 20 perc, hogy ne jutna eszembe. Annyira színtelen és üres minden, hogy nem is érzem, hogy élnék. Nagyjából, mintha egy álomban lennék napközben, ami éjjel is folytatódik és ezzel olyan, mintha 1 napot élnék meg folyamatosan, kis különbségekkel. Nagyon nagyon sokszor van olyan érzésem, mintha hirtelen nem tudnám, hogy mi is folyik körülöttem, nagyjából úgy írnám le, mintha nagyon megijednél és leblokkolsz egy pillanatra, de ez minden nap nagyon nagyon gyakran. És mintha nem is a saját bőrömben lennék, hanem csak egy testben amit marionettfiguraként belülről mozgatok. De nem érzem magamnak.

Kényszeresen jönnek az önpusztító gondolatok, ha látok egy kést, akkor vizualizálom ahogy felvágom a torkom, ha egy magas épület vagy szikla mellett megyek el, akkor arra gondolok, hogy milyen lenne szétplaccsanni egy ugrás után. Meg beleugrani egy megpakolt 30kilós táskával a Dunába és eltűnni..

Ugyanakkor nincs bátorságom kilépni. Mert azt gondolom, hogy utána valami dimenziókkal rosszabb, örökké tartó pokol vár. Meg mert van pár ember, akiknek fontos vagyok. És halt már meg barátom, ami azóta is fáj. És ez a 20-as éveim közepén..