Transz ember lehet jó pszichológus?

Egyetlen transzneműnek nem lenne annyi problémája, ha a mai "csodálatos kis világunkban" nem az lenne a másik legnagyobb problémája, hogy "jujj, ott egy transznemű, közösítsük már ki, nézzük már le!"... A transzneműek öngyilkossági rátája nem azért mondható nagynak, mert ők nincsenek fejben ott ahol kellene, hanem azért, mert az a gyönyörűséget hibátlan CIS, straight társadalom nem képes őket békében élni. És nem, itt nem az elfogadásról van szó, hanem arról, hogy befogom a pofámat, benntartom a véleményem mint vonaton a fingot.

A kérdezőnek választ adva pedig, tök mindegy, milyen nemű az illető, nem ez határozza meg hogy jó pszichológus-e vagy sem. Az, hogy mi határozza ezt meg, az az legnagyobb mértékben az empátia, hogy mennyire tudsz ráhangolódni a másikra (ami ez a transzfóbia ellentettje, ahogy az #1 és #3 is tökéletesen mutatja...).

Kedves kérdező, nem értelek. Hiszen a "transz emberek" azok transznemű emberek, a "transzságuk" a nemükről, nemi identitásukról szól. Pontosan erre kérdeztél rá :o)

Lehet félreértelek, de mintha azt akarnád valahogy kihozni, hogy azért mert transzneműek, olyan tulajdonsággal bírnak, ami valamilyen módon kizárná hogy jó pszichológussá válhassanak. Miért?

Ismersz pár transznemű embert és belőlük vontad le az általánosító konklúziót? Nem vitatkozni akarok veled, komolyan nem értem a szituációt.

A wikipédia elég jól fogalmaz: "A transzneműség a születéskor kijelölt társadalmi nemtől (gender) és/vagy biológiai nemtől (szexus) eltérő önazonosítás vagy kifejezés."

"...lehet-e valakiből jó pszichológus, ha ilyen tényeket nem képes elfogadni saját magával."

Nem azt nevezzük transzneműnek, aki nem tudja elfogadni "biológiai adottságait". A transzneműségnek nem is feltétele a nemi diszfória érzete.

Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma transznemű ember sem. Ha egy transznemű fiatal életében kiemelt és megoldatlan problémát jelent az említett szituáció, akkor pont van elég baja, nem valószínű, hogy pszichológus szeretne lenni és képes volna sok tanulással megszerezni a képesítését. Aki mégis erre vágyik és eléri a célját, az biztosan jó szakember lesz, hiszen bizonyította rátermettségét.

A transznemű szót felcserélheted bármilyen más helyzetre, ami kondícionálja az ember lehetőségeit, ugyanoda jutunk. A transzneműség nem kizáró oka annak, hogy felnőttként pszichológusként, lelkiismeretes, jó szakemberként dolgozzon valaki.

Azt mondod, hogy egy trasznemű "a tényeket nem képes elfogadni". Olyan definíciót használsz, ami nem a transzneműséget jelenti.

Teljesen egyetértek veled, mikor azt mondod, hogy a pszichológusok egy része pocsék szakember. Én csak annyit állítok, hogy ha valaki bármilyen nehézségek ellenére végigtolja becsülettel a tanulmányait, akkor abból nagy eséllyel jó szakember lehet.

Akkor is ha pszichológus, akkor is ha agysebész, akkor is ha mérnök vagy zenész. Ha úgy kell végigcsinálnod valamit éveken át, hogy mindennapos nehézségeid vannak mellette, az rátermettséget, kitartást, önfegyelmet, bármi más hasznos tulajdonságot jelezhet.

Akinek pénzügyi gondjai vannak és a tanulmányai mellett dolgoznia kell, az nem ezt mutatja? Akinek az idős szüleit kell mellette ápolnia és mégis minden vizsgára keményen készül? Aki elvesztette szüleit és egyedül éri el a céljait? Akinek valamilyen fogyatékossága van, ennek ellenére kitartásával eléri az álmait? Akinek a mindennapokban meg kell küzdenie mások előítéleteivel, mert sötétebb a bőre, mert meleg vagy transznemű? Vagy a transzneműség valamiért más? Ha transznemű vagy, akkor nem számít az erőfeszítésed?

Szóval milyen szóra cserélheted a transzneműt? Olyat keresel ugye, aki olyan, hogy nem tudja elfogadni a tényeket? Ahogy mondod: "az illető a tényektől eltérően érzékeli, észleli magát". Keresném a szavakat, hogyan magyarázzam el neked, de mindig oda lyukadok ki, hogy nem tudod mit jelent maga a szó, azzal kellene kezdeni.

Egy transznemű ember pontosan látja a tükörben, hogy milyen a teste. Nem képzeli magát másnak mint amit a tükörben lát, tudja, hogy ilyen testtel született. Nem érzékeli a világot másnak mint amilyen. De például tudja, hogy belül ő nőnek vagy férfinak érzi magát, a személyét, a lelkét, magát. Ez nem tévképzet, hanem egy érzés, ami vagy van valakinek vagy nincs.

Amikor a tükörben magad látod, te az alapján mondod meg, férfi vagy nő vagy, hogy mit látsz? Vagy csukott szemmel, magadtól is tudod a választ?

A magyar nyelv picit szegényebb ezen a területen más nyelveknél, amelyek különbséget tesznek a nemek tipusa között. Amit a tükörben látsz, azt szokták szexusnak vagy biológiai nemnek hívni. Amit belül érzel, az a társadalmi nem, vagyis gender.

A wiki definíciójához hasonlót vagy azzal egyezőt fogsz találni minden ezzel a témával foglalkozó ismeretanyagban.

A példád (random emberhez rendelt random társadalmi nem) azért hibás, mert egy fiktív szituációt vesz alapul. A valóságban az történik, hogy a megszületett babák külső nemi jegyei (megállapított biológiai neme) alapján határozzák meg mi kerül a hivatalos okiratokba. A társadalom ez alapján az adat alapján kezeli férfiként vagy nőként.

Nem jellemző, hogy a szülőorvos elírják az okiratokban ezt az adatot. Ha mégis megtörténne, a szülők automatikusan rózsaszín vagy kék ruhákat kapnak a rokonoktól a pelenkázáskor újra meg újra megerősített neme alapján.

Ha Magyarországtól kaptál személyi igazolványt, akkor az irataidban valóban a születéskor megállapított nemed szerepel. Vannak más országok, ahol a gendert rögzítik, mert annak több értelme van. Ha egy trasznemű férfi irataiban azt látná az őt igazoló banki alkalmazott, hogy ő nő, akkor joggal húzná hihetné azt, hogy be akarják csapni. Nem megyek bele jobban, az már a belföldi politikai propaganda témája lenne, az más platform.

Azt az X-Y dolgot rosszul keresed, szerintem még mindig nem fogadtad el a transzneműség lényegét. Sőt még továbbra is megragadni látszol a bináris elképzelésnél, és a genderfluid emberek is kimaradtak.

Olvastam valahol egy példát, amit egy trasznemű ember fogalmazott meg. Nem tökéletes példa, de hátha segít. Eszerint minden ember jobbkezes. Te balkezesnek születsz, ezért nehezebben tanulod meg használni az ollót, nehezebben kezelsz bizonyos gépeket, mert jobb kézzel lehet csak kényelmesen használni őket. Az emberek jobbkezesként ("normálisként") kezelnek. Gyerekkorod során megtudod, hogy másoknak is okozott gondot ugyanez, ők balkezeseknek hívják magukat. Kevesen vannak, és onnantól te is annak tartod magad. Mikor másnak próbálod bizonyítani, nem megy, csak hitetlenkednek és azt mondják, hogy "normális" jobbkezes vagy, csak megtanultál a ballal is kezelni mindent. Fogadd el magad, úgy ahogy vagy, fogadd el a valóságot.

Nem hasonlat, de segít megérteni, ha elképzeled, hogy egy reggel úgy ébredsz, hogy ellenkező nemű ember néz vissza a tükörből. És ez nem változik ahogy a napok telnek, olyan mint egy film, ahol minden megtörténhet. Te mit tennél? A korábbi válaszaidból nekem úgy tűnik, hogy egyszerűen át kellene állnod az ellenkező nem viselkedési mintájára. Ha nem így teszel, akkor "nem tudod elfogadni a valóságot".

Másik wc-be kellene menned. Másik öltözőbe. Más hormonok hatásaival kellene együttélned. Más ruhákat várnának el tőled hogy hordj. Az intim kapcsolataid felborulnának. Ha mondjuk korábban férfiként éltél, most havonta menstruálnál, szoknyában járnál, a férfiaktól virágot kapnál nőnapra, elvárnák hogy borotváld a lábad, a hónaljad, piszkálnának mikor szülsz már (mert mostantól az a princípiumod). Ha imádod a kisgyerekeket, előtte óvónő akartál lenni, elfogadnád, hogy a társadalom többé ezt nem igazán engedi neked.

Szerintem nem megy ez ilyen könnyen.

Csak azért, mert máshogy néz ki a tested, az emberek más viselkedést várnak el tőled. A tested alakja és az ami a fejedben van, két egymástól független dolog. Ezek az emberek legnagyobb részénél szinkronban vannak, de van egy kisebbség, akik nem így éreznek. A transzemű emberek életük egy meghatározott szakaszában, mikor már megvan a szükséges tudásuk hozzá, felismerik ezt a helyzetet. Amikor ez megtörténik, fokozatosan vagy hirtelen élhetik át azt, amit az imént leírtam.