Más szemelyisegzavaros is tapasztalja ezt? Hogy lehet ezt elviselni?

Sportolni kell, és dolgozni, főleg fizikai munkát. 8-10 óra munka után sem erőd, sem kedved nem lenne ilyesmin elmélkedni. Gyors zuhany, befalnád a kaját és beájulnál az ágyba.

Hát én nem vagyok borderlineos. Így nem tudom ez mennyit fog segíteni. Nekem is vannak vezény és érzelmi ingadozásaim. Nagyon gyorsan változik az ízlésem hangulatom gondolkodásmódom. Viszont nyílván ezeknek az az alapja nálam, hogy az érzelmeim változnak gyorsan. Mivel ezek változnak és nem tudok ellene mit tenni, ezért úgy döntöttem teszek rájuk. Úgymond nem a szívem, hanem az eszem után megyek. Ez azt jelenti, hogy megtanultam felülvizsgálni az érzelmeim. Példákkal elmondva: az egyik percben elmennék utazni másikban nem. Ilyenkor én elmegyek. Végiggonodlom, hogy mi történik ha elmegyek, hogy lehet nem élvezem, lehet nem lesz hozzá végig kedvem, de új hatások érnek, tapasztalatot biztosan szerezni fogok. Mivel az érzelmeim alapján nem tudom eldönteni, hogy elmenjek e mert teljesen ellentmondanak, ezért nem ez alapján, hanem a fenti érv alapján döntök. Aztán hasonlóan, nem vagyok valakire mérges, pedig annak kéne lennem. Ilyenkor elgondolkodtató, hogy mi lenne, ha mérges lennék. Az miben változtatná a szituációt. Miért kéne mérgesnek lennem. Igazából mindegy, hogy mérges vagyok e vagy sem. Mert a problémát nem az érzelmek, hanem a változtatások a helyzet kezelési fogja megoldani. Ezt úgy is meg lehet oldani, ha nem vagyok mérges. Mivel a probléma megoldásához az érzelmek nem segítenek hozzá, ezért ismét mindegy mit érzek. Tudom én vagyok borderlineos, de mégis jellemző rám ez az erős érzelmi ingadozás, olyan amit leírtál. Én nem mentem pszichiáterhez, így valószínűleg nem ez a legjobb megoldás, hiszen nem múlt el a probléma, de megtanultam úgy élni, hogy ne okozzon gondot. Megtanultam az érzelmeim és a gondolataim elkülöníteni. Megtanultam, hogy logika alapján döntések és felismerjem, ha az érzelmeim miatt nem tudok reális képet alkotni. Nem tudom ez segítene e neked.

4-es vagyok. Nekem is diagnosztizált személyiségzavarom van, csak nem borderline. Én kB annyit voltam pszihiáternél, hogy ez meg lett állapítva. Bár hogy ez mennyire lett pontos diagnózis nem tudom. Mert 3-4 alkalom alatt kikötött tesztből jött ki. Én azért nem kezelhető, mert nincs rá időm. Egyetemre járok, emelett hogyan kezeltessem? Nincs rá időm. Szóval én nem kezeltetem az enyém, csak tudod, hogy létezik. Nem tudom valamit neked is kezdened kell vele. Jó lenne meggyógyulni. Nem tudom milyen kezelés jó neked, ezt meg kell beszélned a pszichiáterrel. Szóval ha csak magában te akarod megoldani, mint ahogy én csináltam az olyan megoldás is lesz. Mintha egy romos ház lennél, amit ahelyett, hogy munkásokkal felújíttatsz, csak te magad ilyen háziódszerekkel javítsatod. Összedőlni ugyan így se fog, de a munkások által felújított szintet meg se közelíti. Mindenesetre az jó, ha te magad ispróbálsz segíteni magadon, ez is fontos, de szakemberrel együtt kell. Szóval szakember és a te munkád is kell hozzá. Egyébként a másik válaszoló miért dühít ennyire?