Van itt sorstársam aki nagyon megszenvedte a családja elvesztését?
Nagyon sok esetben a férfi az aki látványosan le..arja a családját mert ő még nem akart apa lenni, vagy csajozgatni akar még és ilyen "piti" dolgokért képes eldobni a "családot".
Nálam most más a helyzet...
És már a 3. éve tart szóval ez nem új és nem is az a kategória hogy " miért nem ültök le megbeszélni" 10001x probáltam mindig ugyan az maradt.
Amióta párom megtudta hogy terhes abszolút nem foglalkozik velem de olyan szinten hogy azóta 1x sem volt szex (semmi) közeledés , vagy annyi hogy odajön és átölel.
Tipikusan az az eset hogy ő anya lett és ilyet tényleg csak az tudja aki látot már ilyet semmi más nem érdekli.
3 év alatt nagyon sokmindenen mentem keresztül mellette de mindig ott maradtam mert a család nekem .... olyan hogy azt kimondani sem lehet (köszönhető nyilván annak hogy nekem nem volt és nevelőotthonba voltam már 3 éves korom óta)
Szó szerint mindent megprobáltam de ezen nem tudtam változtatni olyan voltam mint egy lakótárs aki fizeti a dolgokat és ennyi.
Egy idő után már a munkámra is nagyon kihatással volt mert csak erre tudtam gondolni és kb 3 munkahelyről ki is rugtak.
Eljött az hogy anyagi gondjaink lettek ( nem mintha nagyon jól éltünk volna de albérlet és ruha étel és ami kell még az megvolt)
Végső elkeseredésemben amikor már nagyon kilátástalan volt minden és belegondoltam hogy ha lenne sok pénz akkor hátha ő is jobban látná a dolgokat kimentem külföldre dolgozni kb a legjobbkor mert a virus miatt itthon rengeteg ember elveszitette a munkályát én meg ápolónak mentem igy nekem mindig volt munkám.
A pénzel nem volt gond mindenre küldtem haza és ezenfelül még rengeteg mindent rendeltem online nekik szóval ez a része abszolút megoldott volt. Nagy értékekben fizettem ki olyan dolgokat amivel neki akartam kedveskedni akár szülinapi ajándék vagy kétszázezres autószerviz amire amugy abszolut nem lett volna pénz.
De ez sem használt szó szerint kimondatlanul és kimondva is még több kellet én már lassan 1 éve vagyok kint de a pénz dominál teljesen... mindig van amire küldjek vagy amire kell költeni és itt többszázezres havi költségeket kell elképezlni.
Szó szerint már annyira tönkrementem ebbe hogy kb csak erre vagyok jó és még azt is feláldoztam hogy a fiamat nem láthatom de a pénzel ne legyen gond és csak az elégedetlenség van még mindig... Nincs értelme a munkámnak mert sosem elég.
betegesen ragaszkodom ahhoz a családképhez amit mindig elképzeltem hogy apa anya gyerekek együtt hogy a szemem elött van az hogy ez az egész már annyira mérgező hogy csak na és mégsem tudom felfogni az agyammal hogy mit kellene tennem mert baromira félek a magánytól férfi létemre...
Pedig már akkor sem kellet volna megbocsájtanom amikor kb 2 év szex nélkül (csőlátású anya 120%ban) akárhogy kértem hogy 1 estét probáljunk legalább együtttölteni erre sem volt képes és a szemembe hazudik hogy xy helyre kell neki ma mennie és végül kiderül hogy egy fiuval találkozott és lebukott. (azóta sajnos a bizalmam olyan szinten sérült felé és sajnos az önbizalmam is hogy 3 éve egyszer sem volt köztünk semmi)
mai nap amikor nem volt elég a megbeszélt pénz amit küldtem kb 2 hét alatt 180.000ft és még kért és küldtem neki xy összeget és arra az volt a beszolása hogy megveszem a 2 hónapos "panadolt" és már el is fogyott a pénz akkor villant bennem valami és az összes pénzemet amim volt a számlán átküldtem neki és ennyi....
31 éveses érezni azt hogy fiatal már nem vagy ott a család akikért bármit megtennél és csak azért vagy és addig vagy jó amikor az utalást elinditod ez az érzés kegyetlen ..... mivel már 3 éve tart a terhességet is beleszámitva ezért már semmi örömöm nincs csak az hogy belegondolok hogy van egy fiam akit alig ismerek....
Nekem ők voltak kb a minden ( igaz hogy nincsenek barátaim és az előéletemnek köszönhetően se lakás se semmit nem is örököltem)
De nem tudom hogy lehet ezen végre tényleg túl lenni mert már fizikálisan is látványosan ha nem is tönkre teljesen de ahhoz képest amilyen voltam babatervezésnél és elötte ... árnyéka vagyok talán a 10%-a önmagamnak.
És ez nyilván az én hibám de ilyenkor mennyire jó lenne ha lenne valaki vagy barátok akik átvisznek de ez kegyetlen minden nap egyedül gondolkodni ezeken és a magánytól való félelem miatt te jó ég hányszor hagytam magam megalázni neki , hányszor alázott meg ezzel is hogy nincs senkim és nincs 1 barátom sem olyan helyzetben is amikor mondtam neki hogy legalább egy éjszakát töltsünk együtt , a baba jól ellesz a nagymamánál és végre 1.5 év után lehetünk kettesben 1 éjszakát és az ötletet felhasználta
A gyereket leadta és azt az egy éjszakát a barátnőjével a discoba töltötte. ( na akkor is már a föld mélyén volt az önbecsülésem).
válasza:Félsz a magánytól????
Hiszen abban élsz!!
Sosem szoktam félbe hagyni egy kérdés alatt a leírást, legyen bármilyen hosszú is az, de ezt most nem olvastam végig. A fele is sok.Ez így minden, de nem kapcsolat.
válasza:Nézd!
Egyet mondhatok. Élhetsz a múlt árnyékában. Sajnálhatod magad örökké, hogy de szar volt.
Vagy magadra nézel és azt mondod, hogy végül nem kallódtam el és megállok a lábamon.
Vagy az asztalra csapsz és viszed a családot magaddal, majd talál munkát ő is.
Vagy hagyod a fenébe és fizeted a gyerektartást. A kicsiből így sem látsz többet.
Külföldön meg tudsz félretenni annyit hogy haladj.
Ez a nő csak simán lehúz téged
Az elutasító magatartása sokkal károsabb mint bármiféle magány, ha van munkád és egy kicsit is rendezett életed.
120%-os anya...ja a diszkóban...
Ne értsd félre! Jár a szórakozás egy anyának is. De nem úgy ahogy ő csinálja.
Az utolsó utáni filléredet is lehúzza rólad ameddig csak hagyod.
Az lesz majd a magány.
40 évesen egy vas nélkül, úgy hogy a gyerekedet ellened nevelte rólad meg a bőrt lehúzta.
És tudod mit?
Te ezt hagyod. Azért történik meg veled,mert megengeded.
31 évesen ezen még bőven tudnál változtatni.
É csináltatnék egy apasági tesztet. Csak a biztonság kedvéért.
válasza:3#
Igen igaz... elengednem 1x 1x discoba amugy sem akarna tobbet menni viszont az amit irtam hogy 3 év alatt hozzám sem ért és olyan látványosan tolt el magától hogy az vicc és amint lehetősség lett volna hogy egyutt legyünk akkor inkább más társaságát keresi kegyetlen érzés...
Es tudom eddig is tudtam hogy ki kell szállni de ha az elején teszem akkor mindig azon gondolkoznék hogy ilyen hamar feladtam de most már semmi sem fog változni és ha 1x észbe is kap ezelet a sérüléseket már nem tudja kijavitani ami belül teljesem szétszedett..
Magányosabb nem leszek az biztos mert ahogy irtam is amikor pénzt kell valamire vagy fizetni kell valamit akkor cukormáz de 1 2 nappal késöbb már el is van felejtve szinte teljesem természetes és most már ott tartunk hogy nem érdekes ha 1 hete adtam neki 100 ezret pár nap mulva jön hogy ezt kell befizetni ezt kell kifizetni ezt kell megvenni és megint 100 ezer. Rettenetes érzés hogy erre vagy jó és kész.
4# Élni meg... eddig éltem és családot szerettem volna ugy hogy csak az kell semmi más és esélyem sem volt rá , az a baj hogy ez olyan szinten bennem van hogy már félnék bármit is kezdeni es ugy mondom ezt hogy tényleg egy csupasziv pozitiv hozzáálásom volt ehhez de belegondolni abba hogy egy új lány megint peches vagyok és ugyan ez történik... ez a rémálmom most
válasza:A rémálmok nem a jövőben rejlő lehetőségek, amit ha akarsz alakíthatsz. A te nehézségeid a saját bizonytalanságodból fakadnak.
Nyilván nem látom az életed teljes egészében. Amit leírtál abból tudok következtetni.
Neked a legrosszabb eshetőséged is,ha egyedül maradsz és ritkán látod a gyereked.
Ez van most. Innen felfelé vezetne az út, ha hajlandó vagy ezt az önsajnálatot félre tenni.
Van jövedelmed, van hol laknod és támogatni tudod a "családod "
Az hogy ezt esztelenül csinálod, az a,saját döntésed. Hagyod magad kizsigerelni és utána még rosszabbul érzed magad. Mondd! Te nem érzed, hogy ez így nem jó neked?
Nem akarnád másképp?
Azt gondolod, hogy változni fog valami?
Mégis hogyan?
A gyereked anyja rájött, hogy kb gátlástalanul költheti a pénzed, úgy hogy cserébe még csak egy tányér ételt vagy tiszta ruhát sem kell adnia, mert külföldön vagy.
Ez szerinted hogyan fog változni?
Néhány hónap múlva felkapcsolják a fejében a lámpát, hogy bakker! holnaptól hálás leszek??
3 év minden testiség nélkül...és közben randizik egy pici gyerek mellett? Ilyen egy 120%-os anya?
És hazudik a szemedbe.
Én nem lepődnék meg, ha nem te lennél a gyerek apja.
Szerintem ebben a kapcsolatban te vagy akinek kimaradt a 3 év.
A másik dolog a pénz..
Megnyitottál egy pénzcsapot, aztán csodálkozol, hogy szórja, mint bolond a lisztet.
Tudod hogy mennyi pénz mire elég. Tudod hogy a külfödi munka előtt mennyiből jöttetek ki. És most simán bekajálod, hogy már megint elfogyott.
Egy olyan embernek, aki a szemedbe hazudott, aki nem érzi szükségét, hogy a te igényeidre tekintettel legyen, aki randizni és diszkóba jár az alig 2 éves gyereke mellől.
És te továbbra is hiszel neki és bízol benne?
Ilyen "párkapcsolatot" bármikor találsz.
Ez nem egy jövőbeni félelem, hogy mi lesz ha sz@r lesz. Ez most az igazán.
Ettől egyedül lenni százszor, ezerszer jobb.
És itt nem az elcseszett pénzről van szó leginkább, hanem arról, hogy lelkileg teszed te magadat tönkre azzal ,hogy hagyod hogy semmibe vegyen.
Ettől bármi jobb, csak döntened kell, hogy hagyod a fenébe vagy lesz legalább egy minimális elvárásod a párkapcsolatoddal szemben.
Ennél minden sokkal jobb már. Nap mint nap egyre jobban a fejemben van állandóan az a gondolat hogy te jó ég hányszor csalhatot már meg pedig azelött mielött lebukott egy ahogy ő mondja "nem úgy tervezte és csak véletlenül futottak össze" egy olyan sráccal akivel a kapcsolatunk elött rengetegszer lefeküdt.
3 éve semmi sincs köztünk és csak belegondolok hogy hányszor verhetett át.
Ez itt nem kérdés.... Meg lehet velem mindent csinálni mert rájött hogy és láthatta is halhatta is hogy te jó ég hányszor kaptam sirógörcsöt férfiként amikor benne volt a levegőben hogy elhagyom és vége az egésznek vérszemet kapott és rájött hogy bármit megtehek kb akkor sem teszek semmit.
Pontosan tudja hogy gyerek elött kb 2 nap alatt tettem volna őt ki de gyerek után olyan kötődésem van volt hozzájuk hogy azt elmondani sem lehet de ez igy már nem állapot ennél már az is jobb ha a fiamat csak 1x1x láthatom majd csak és ha majd nagyobb lesz akkor nyilván többször de ezt itt és most be fogom fejezni. őszinte leszek... Soha az életben nem akarnék vele szóba állni és ha nem is teljesen nyilván a gyerek miatt de jelenleg kb majdnem teljesen megszakitom vele a kapcsolatot ahogy mondták is a gyerekemet nem fogom többször se igy sem ugy látni és ha hazajutok akkor elinditom hivatalosan az egésszet addig is havi rendszerességgel küldök haza pénzt de ezt az undort ami tegnap került belém felé ezt már nem lehet semmivel sem jóvá tenni.
Inkább leszek egyedül egy darabig ameddig össze nem kapom magam mint hogy ebben az eszméletlen mérgező bármiben is legyek.
ez amit most irni fogok valóban már tényleg igy van: 1 pici dolgot sem tudok mondadni ami miatt egy picit is boldog vagyok vagy tudnék lenni mellette, kb mindent azt a pozitiv hozzáálást, vagy boldog természetesem úgy megforditotta hogy a napjaim kb szenvedés hogy ez egy család ez a álladó negativ hozzáálás mindenhez ez lesz a jövőm mert csak ezt kaptam nap mint nap ( ha valamit kifizettem vagy küldtem pénzt akkor abban a pillanatban aranyos volt) de ezt is nem akartam észrevenni de mindig ez volt és belegondoltam hogy ennyi vagyok ??? erre vagyok jó??
válasza:kérdező, menj és kérj segítséget. amíg nem dolgoztad fel azt, hogy a szüleid téged állami gondozásba adtak, addig újra és újra bele fogsz futni ilyen mérgező kapcsolatokba. ahol egy kis szeretetmorzsáért kuncsorogva eladod a lelkedet is.
a gyökereknél kezdd!!
8.
Van benne igazság amit mondasz de ezt a részét nem kell megoldani mert emiatt van az hogy nekem a családkép olyan amilyen és nem vagyok olyan aki csak fogja és elmegy inkább máshova mert "én nem akarok apa lenni"
Itt a probléma az hogy sosem gondoltam volna hogy ez a hozzáálásom ennyire vissza fog csapni és biztos hogy baromi szerencsétlen vagyok hogy arcal előre belefutottam ebbe.
Ami igaz az igaz viszont tényleg kb az hogy ha érzem hogy szeretnek akkor tudok a legboldogabb lenni és nem hazudok ... akár nonstop is dolgoznék és csak küldeném haza a pénzt mert érzem hogy megéri ezt csinálnom és van miért.
Jelenleg a szituáció az: megállás nélkül dolgozok , küldöm haza apénzt arra amire kell és arra is amire nem és "mindent ő vesz meg, minden neki köszönhető, én meg ha minden rosszul sűl el és 1x besokalok , észrevezsem hogy ez igy nagyon nincs rendben" akkor semmi hála viszont felém , és én vagyok az aki nincs otthon a családjával és a gyereke nem is ismeri.
válasza:Tedd félre ezeket a sérelmeket és próbálj kicsit racionális lenni.
Azt te is látod hogy ebben a kapcsolatban te nem kapsz semmit.
Szóval ezen a téren semmilyen veszteséged nem lesz.
Ami nagy probléma, hogy anyagilag ellehetetlenülsz ,ha számolatlanul küldöd a pénzt .
Ülj le vele és mondd el a sérelmeidet vagy talán szerencsésebb ha leírod, úgy összeszedettebb lesz.
Bizonyosodj meg róla, hogy valóban tiéd a gyerek és utána beszélj meg vele egy reális összeget, amit a gyerek miatt küldesz.
Ő is felnőtt ember, a kicsi lassan ovis lesz, mehet dolgozni. Nem kell neked mindent megoldanod. A gyerek miatt meg ha lelkiismeretfurdalásod van, nyiss egy számlát és gyűjtögess neki.
Majd ha nagy lesz és megért dolgokat ezt fogja értékelni. Nyilván ez nem pótolja, hogy nem vagy jelen az életében, de a jelenlegi helyzeten ez nem is változtat.
Legalább a pénz oda kerül ahova szánod és nem leszel kihasználva.
Sajnálom a gyermekkorod.
Sok dolog ami miatt problémáid vannak abból ered. De felnőttél. Viselkedj úgy mint egy felnőtt!
Tanulj meg nemet mondani és kiállni magadért!
Ha nem szorulsz senkire a lakhatás és megélhetés miatt, akkor nincs miért megalkudnod.
Vannak az életben olyan dolgok, amiben engedünk a másiknak. De alapvető elvi kérdésekben nem.
Ha nem azt kapod egy társtól, amit elvársz, akkor nincs dolgotok egymással.
Egy kapcsolat azért jó, hogy közösen oldjátok meg a problémákat,nem pedig azért, hogy az egyik küszködjön a másik hülyesége miatt.
Az írásodból úgy tűnik hogy egymagad is jól boldogulsz. Ezért ne félj az egyedülléttől.
Ha valóban olyan ember vagy,ahogy leírtad, akkor fogsz találni olyat,akiért érdemes ennyi áldozatot hozni mert ő ugyanezt megteszi érted.
Ne azon töprengj hogy ez mekkora negatív helyzet hanem élj a lehetőséggel hogy külföldön pénzügyileg mindenképp jobb lehetőségeid vannak. Mindig a pozitívumot nézd, ne a lelkileg lehúzós dolgokat, különben sosem szabadulsz meg a múltad árnyékaitól!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!