Hogy születhet két látszólag normális embernek többszörösen mentális beteg, talán asperger-szindromas, szoc. fóbiás gyereke?

Ha beteg az genetika!

Az asperger nem neveles kérdése.

A másik. Depresszív alkat, alkat az nem genetika, de depressziós hajlama lehet ami már genetika, mint maga a betegség. Ezt befolyasolja a külvilágtól kapott inger, de a mélyben (genetikailag ott van amúgy is).

Sok ilyen történet van, hogy 2 gyerekből az egyik súlyos mentális beteg. A masik nem, de elhanyagolva érzi magát mivel beteg testvérével "többet" foglalkoznak, több idő jut rá. Emiatt szeretethianyos, depresszív, csendesebb személyisége lesz.

Elöször is az Asperger NEM mentális betegség, SÖT egyáltalán NEM betegség! Viszont ez genetikailag adott állapot, semmi köze a neveléshez vagy a család körülményeihez, életmódjához!

Másodszor a kérdésed alapján te, mint egyáltalán nem hozzáértö, diagnosztizálsz valakit mindenféle problémával, és ez nagyon ostoba emberre vall, akár rólad van szó, akár valaki másról.

Harmadszor a gyerekek nem csak a szülöktöl örökölnek géneket, hanem a sokadik ösöktöl is, meg létrejönnek minden ok néküli spontán mutációk is.

A leírásod alapján - mármint ha van benne akárcsak egy kicsi valóság is -, a "felnött gyerek" (teljesen értelmetlen kifejezés részedröl!) menjen el szakemberekhez és kezeltesse magát, feltéve, hogy egyáltalán akarna változtatni ezen és nem egyszerübb neki másokat hibáztatni meg nyafogni, sajnáltatni magát!

Itt vagyok én és a férjem, két "látszólag normális" ember, abból a szempontból biztosan, hogy sikeresen helytállunk az életben, tanulmányainkat jó eredményekkel elvégeztük, vannak gyerekeink, normális emberi kapcsolataink, munkánk, viszonylag egészségesek is vagyunk.

Nagyobbik fiam ADHD-s, de szerintem súrolja az asperger határait. Aggódom miatta, az iskolai teljesítménye és a későbbi boldogulása, szociális készségei miatt. Sokat gondolkodtam és olvastam arról, vajon miért lett ő ilyen. A családomat nézve: 3 idősebb férfi családtagom gyanús eset (figyelemzavar, beilleszkedési problémák, empátia hiánya, szenvedélybetegségek, egyiküknél talán bipoláris zavar, bár nincs diagnosztizálva). Férjem családjában szintén egy férfi családtagról elképzelhető, hogy aspergeres, bár őt se vizsgálták ez ügyben soha. Tehát a genetikai háttér valószínűleg megvan, csak mi ketten szerencsések voltunk.

A genetikai adottságokon kívül a környezeti tényezőknek is lényeges szerepe van: szennyező anyagoknak való kitettség (ezeket manapság már nagyon nehéz elkerülni), rossz minőségű, vitaminhiányos táplálkozás, egészségtelen életmód (ezeken lehet valamelyest javítani).

(A mentális betegségeknek is van köze ezekhez, ezekhez még hozzátesz vagy tehet a túlzott stressz és az illetőt ért traumák, kudarcok, rossz családi háttér.)

A nevelésnek nem az autizmus/ADHD kialakulásában van szerepe, de abból a szempontból nagyon fontos, hogy a gyerek be tudjon illeszkedni, megfelelően fejlődni, tanulni, elfogadni önmagát (és a szülők is őt), kapcsolatokat kialakítani, összességében "sikeres" tudjon lenni az életben.

Genetika is a bitch, hordozók (heterozigóták, egy-egy hibâs gén) voltak mindketten.

Mentes+mentes=mentes (homozigóta, azonos allélok)

Mentes+beteg/hordozó= 25% beteg, 50% hordozó, 25% mentes.

Beteg+beteg=beteg (homozigóta, azonos allélok)

Fenotípusában a szülők jók, de genotípusban, van egy-egy hibás génje a párnak, amik örökítik a hajlamot.

Nem?

Akkor az epilepszia, a többsz. Személyiségzavar, a skizofrénia mi? A hajlam igenis örökletes.