Néhány alkalommal voltam már a választott pszichológusnál aki első perctől fogva nagyon szimpatikus volt,s tetszett/tetszik is még mindig nekem.Zavarban vagyok ott,de várom mindig a következő alkalmat.ő 35éves férfi én 22éves hölgy. Mondjam el neki?

7# Nem értem ez, miért áttétel, hisz az első perctől kezdve tetszik a kérdezőnek a pszichológusa. A külső megjelenése miatt egy vonzó férfi. Ennek mi köze az érzelmi áttételhez?

Volt benne részem, hogy egy kifejezetten csúnya pasi volt a pszichiáterem és hónapok után vettem észre magamon, hogy jól érzem magam a társaságában, sőt egyre jobban és vártam a terápiás beszélgetéseket, mint egy randit. Kiemelten törődött velem, figyelt rám többet mint, ami etikus lett volna és így kezdtem egyre vonzóbbnak látni. Soha nem kaptam ilyen figyelmet senkitől. Na ez az érzelmi áttétel. Ugyanis, ha én a pszichiáteremmel egy kávézóban találkozok vagy az utcán, akkor elmegyek mellette, mert észre sem vettem volna. A kérdező esetében ez más!

Súlyos etikai vétség.

Egy alapvető szempontot viszont nagyon fontos előre tisztázni: terapeuta és kliense között semmilyen körülmények között sem bontakozhat ki szerelmi viszony. Amikor belelépnek a terápiás kapcsolatba, akkor vissza nem vonható szerződést kötnek arra vonatkozóan, hogy viszonyuk a terápiás kereteken belül marad. Ha ettől eltérnek, az súlyos etikai vétségnek számít. Ennek a megállapodásnak nincsen elévülési ideje sem.

A terápia lezárulta után sem merülhet fel a szerelmi viszony lehetősége.

A terápiás kapcsolatban a terapeuta elfogadóan, nyitottan és támogatóan van jelen, mégis ez minden esetben egy aszimmetrikus viszony. Abból adódóan, hogy a kliens mélyen megnyílik, a terapeuta viszont az ő személyének előtérben tartása érdekében nem teszi ezt, mindig jelen van egy alá-fölé rendeltségi viszony. Ennek terápiás szempontból kiemelt jelentősége van, ebben a közegben jöhet létre olyan biztonságos kapcsolat, amelyben elindulhat a kliens problémájának oldódása. Ideális szerelmi viszony azonban nem szövődhet ilyen egyenlőtlen alapokon. Ennek a szabálynak a betartása elsősorban a kliens védelmében történik, hiszen előre nem látható pszichés károkat okozhat számára a viszony beteljesülése. Nem beszélve arról, hogy a terapeuta pályafutását is kettétörheti, ha intim kapcsolatba bonyolódik egy kliensével.

Ha mégis megvalósulna a kapcsolat, nagy valószínűséggel súlyos csalódással végződne. Az erotikus áttételi érzésektől fűtött kliens sokszor idealizálja terapeutáját, a pszichológus pedig munkaköréből adódóan nem a hétköznapi arcát mutatja a terápiában. Olykor ő is türelmetlen, elkeseredett, dühös és fáradt, mint ahogyan bárki más, saját érzéseinek viszont nem enged teret a terápia során, csak akkor fejezi ki azokat, ha a páciens javulása szempontjából indokolt információval szolgálnak. A kliens előtt tehát hamar összetörne a terapeutáról alkotott torz, idealizált kép. A terapeuta és a páciens között kibontakozó párkapcsolat tehát mindkét fél számára jelentős veszélyeket hordoz magában. Ha a szakember úgy érzi, hogy nem tudja megfelelően kezelni a kialakult helyzetet, akkor szükséges lehet a klienst továbbirányítania egy kollégájához.