Hányás fóbia valaha elmúlhat?

Betegesen félek a hányástól ez egy gyerekkori trauma miatt van.Alig hánytam kicsiként de egyszer elkaptam egy betegséget és hirtelen rám jött a hányás.hat éves lehettem akkor.

Este volt,otthon voltunk.Úgy éreztem,hogy a hányadék a nyelőcsőbe jutott köhögnöm kellett volna de nem kaptam levegőt semmit sem tudtam tenni csak hörögni.Nagy nehezen újra levegőt kaptam és jobban lettem de elkezdtem bőgni.A szüleim nagyon mérgesek lettek rám a hisztéria miatt és kiabáltak velem.Később évekig nem hánytam.Majd 19 éves koromban ismét és lejátszódott ugyanaz a fuldoklás.Azóta is félek,hogy mikor fogok hányni.Többször is előfordult és az esetek többségében ismét éreztem,hogy az epe a légcsövemben és a nyelőcsövemben is van és nem kapok levegőt.

Tudom,hogy másnak is van ilyen fóbiája,bár a legtöbbjük akikkel beszélgettem inkább a hányásnak az undorítósága miatt félnek tőle,én meg nem,mert az a része,hogy undorító nem is érdekelne,nálam ez a dolog a fulladástól való fóbiával kapcsolódott össze.A legjobb barátnőm tud erről de ő állandóan azzal jön,hogy csak a részegek tudnak megfulladni hányás közben és én csak éreztem a fulladást nem volt igazi.Nem csak a saját magam részéről érzem ezt a fóbiát hanem másnál is.Pár hete egy erősen beállt hajléktalant láttam hányni és akkor is rám jött a félelem,hogy ott megfullad majd.Szinte pánikrohamom lett.Elég nehéz ezzel a fóbiával együtt élni,és nem tudom mit tehetnék,hogy leküzdjem.Érez valaki hasonlót a hányással kapcsolatban? 24/L