Akik az elmúlt 1-2 évben voltak Tündérhegyen, tudnának véleményt mondani, hogy milyen bent lenni?

Nem tudom, aktuális-e még, de leírom a saját tapasztalataimat:

Számomra jó volt. Az egészet kb. úgy képzeld el, mint egy kolllégiumot, illetve, gondolom egy rehabilitációs központra még jobban hasonlít, csak utóbbihoz nem volt szerencsém :) Szóval közös szobákban vannak emberek (szobánként max. 5, de nekem volt olyan időszak, hogy csak ketten voltunk egy szobában), van napi kétszeri étkezés. A szobákat ne úgy képzeld el, mint egy kórházban, sokkal jobbak. Még egy átlag kolinál is jobbak szerintem. Ágyneműt lehet cserélni hetente, viszont mosni bent nem lehet. A kaja is jó, kicsit az iskolai menzára emlékeztet a menü (kevés hús, sok főzelék, meg eléggé híg levesek), de minőségében sokkal jobb annál.

Egy pavilonban (két szárny van) kb. 35-40 ember van, ha teltház van, akkor gondolom több. Leginkább borderline-nal, szorongással, depresszióval kerülnek be az emberek, a fiatal lányok között sok az evészavaros. Amúgy én úgy láttam, hogy két fő korosztály van, vannak a fiatalok (25 alatt nagyjából), meg vannak a középkorúak, olyan 35-40 felett. A kettő között elég kevesen vannak. Fiatalból van több.

A terapok kicsit szigorúak, de következetesek és azt nézik, hogy te mennyire veszed komolyan a terápiát. Amit nem tolerálnak, az az, ha nem vagy hajlandó bevenni a gyógyszert. A terapeuták mellett nővérek is vannak, van, amelyik tök barátságos és közvetlen, van, aki kissé karótnyelt, de ők mindig rendelkezésre állnak, akár az éjszaka közepén is, ha bármi gond lenne.

Vannak kiscsoportok (mozgásterápia, művészetterápia, analitikus terápia, pszichodráma, szocioterápiás műhely), ezek közül kettőbe osztanak be mindenkit, egyéni elbírálás szerint, és ez kétszer két alkalom egy héten, illetve van heti három fix nagzcsoport, amin mindenkinek kötelező a részvétel, ezek hétfőn, szerdán és pénteken vannak 9-től tízig. Ez úgy néz ki, hogy mindenki beül egy nagy terembe, és egy szabad beszélgetés van aktuális témákról, amit a terapok irányítanak, moderálnak. Ha leül a beszélgetés, akkor gyakran bedobják a terapeuták azt a témát, hogy "úgy érzem, van itt egy feszültség a terapeuták és a páciensek között", amit, ha rákérdezel, azt fogják mondani, hogy ők ott tényleg ezt érzik, de valójában én mindig elég mondvacsináltnak éreztem, és szerintem ez egy trükk a részükről, hogy érzelmi reakciókat provokáljanak ki az emberekből. A csoportban amúgy megtörténhet kb. minden, és semmi esetben nem adnak engedélyt a kimenetelre, akár pisilned kell, akár hánynod kell, akár elájulsz (szóval mindig menj el előtte vécére, ha jót akarsz :D). Ettől függetlenül én voltam olyannak tanúja, hogy valaki kirohant. Fontos még, hogy a terapok ilyen nagycsoporton soha nem válaszolnak egyenesen egy hozzájuk szegezett kérdésre, kár is erőlködni, ha ilyen van.

Amit még nem írtam, hogy heti kétszer van egy félórás egyéni terápia. A programok ötig véget érnek, utána szabad foglalkozás van, lehet pl. pingpongozni egy kis teremben. Sokan társasoznak esténként, az nagyon jó tud lenni. Tévét is lehet nézni alkalmanként, van az ebédlőben. Ha valaki visz kábelt, akkor laptopról lehet filmeket nézni. Net nincs, vinned kell mobilnetet.

Az első hétvégét kötelezően bent töltöd, ez alatt meg kell írnod az életrajzodat. Utána hétvégéken kötelezően haza kell menni, ez alól csak alapos okkal tesznek kivételt. A hazamenetel úgy néz ki, hogy pénteken háromkor hazamész, és vasárnap nyolcig vissza kell jönni. Ha valami komoly gond vagy krízis van, akkor visszamehetsz korábban is, de előtte érdemes rájuk csörögni. Ezen kívül kérhetsz kimenőket háromtól nyolcig hét közben is. Lehet, hogy ha bemész, fogod hallani, hogy heti kétszer lehet csak ilyet kérni, de ez csak egy szóbeszéd, valójában bármikor kérhetsz, és adnak is, ha nem akadályozza a terápiádat (mondjuk nem arra használod, hogy zülljél a régi haveroddal), de minden esetben megkérdezik, hogy mit fogsz csinálni a kimenő alatt.

Ha a terapok úgy látják jónak, akkor van egy egy alkalmas családi konzultáció, ami abból áll, hogy behívják a legközelebbi hozzátartozó(i)dat egy félórás beszélgetésre, ahol te, a hozzátartozó(i)d, és két terapeuta vesz részt.

Bent van egy csomó szabály, például, hogy nem lehet elhagyni a pavilonok területét, és hogy tilos a fizikai érintkezés és az intim kapcsolatok kialakítása. Kapcsolatot tartani sem szabad egymással az ottartózkodáson kívül, vagyis amíg bent vagy, addig nem cserélhetsz elérhetőséget senkivel. Ennek ellenére, mivel nagyrészt fiatalok vannak bent, akiknek sokszor volt már problémájuk az önmaguk feletti kontrollal, sejtheted, hogy elég gyakran előfordulnak keretszegések. Viszont ezek nem egyforma súlyosságúak, és egyéni megítélés alá esnek. Nem az a cél, hogy kirakjanak téged, hanem, hogy segítsenek. Amiket tényleg nagyon szigorúan vesznek: ha a terapeuta gyógyszert ír fel, azt be kell venned; nem hagyhatod el a terápia alatt az ország területét (ennek a társadalombiztosítással kapcsolatos jogi okai vannak, nem a Ház találta ki); nem hagyhatod el kimenő nélkül a Ház területét; tilos bárminemű szerhasználat, beleértve az alkoholt is (ezt a legszigorúbban veszik); nem folytathatsz az ottléteddel párhuzamosan más terápiát; nem szabad kárt okoznod magadban, illetve minden esetben szólnod kell, ha önsértő vagy szuicid gondolataid támadnak.

Nagyjából ezek jutottak így kapásból eszembe. Szerintem egy példátlanul jó hely, amikor bent voltam, végig azt éreztem, hogy csodálkozom, hogy van egy ilyen hely az országban a hanyatló magyar egészségügy közepette. Csak jót tudok mondani róla. Tiszta, rendezett, a terapeuták nagyon profik, a nővérek úgyszintén, a szabályrendszeren érződik, hogy több évtizedes szakmai tapasztalat szülte, a team nagyon precíz, és folyamatosan érződik, hogy figyelnek és vigyáznak rád. A nővérek, terapeuták végig kommunikálnak egymással, így kapnak teljes képet a bentlakókról. Nekem nagyon felszabadító élmény volt, hogy őszintén megmutathattam magam minden problémámmal együtt, nem kellett semmit szégyellnem, tudtam, hogy bármit mondok, az ott bent marad, és hogy kipróbálhatom, hogy milyen felvállalni a legbántóbb, legtöbb szégyent okozó dolgaimat sok ember előtt. Ez egy olyan biztonságos hely, ahol csak magaddal foglalkozhatsz, és folyamatosan visszajelzéseket kapsz másoktól, és ez nagyon értékes. És érdemes minél több időt társaságban tölteni és beszélgetni, ha már bent vagy, nagyon sokat tud használni.

Hirtelen ennyi Tündérhegyről.

A kiscsoportba osztás azt jelenti, hogy kapsz két kiscsoportot, ahova járni fogsz végig. Ezt nem te választod meg, és nem is lehet megváltoztatni. Ugyanez vonatkozik arra, hogy melyik terapeutát kapod.

Viszont ezt nem sorsolják, hanem a team dönt róla, személyre szabottan. Ha tényleg analitikus csoportra van szükséged, akkor oda fognak beosztani. Ha máshova osztanak be, akkor az azért van, mert úgy ítélik meg, hogy az számodra a leghatékonyabb. Ez ellen nincs mit tenni, rá kell bíznod magad a terapeuták döntésére, hisz ettől működik a terápia.

Az étkezés reggeli, ebéd és vacsora. Rosszul írtam, nem kétszeri étkezés van naponta, hanem háromszori.

Egy kicsit frissíteném az első válaszoló hozzászólását.

Jelenleg 2x20 perc az egyéni konzultációk időtartama, a szabadságolások miatt várható az, hogy más fogja átvenni az egyénid helyét, és a kiscsoportokban is ebből fakadóan más terapeuta fogja levezetni az adott csoportot. Vannak összevonások pl. művészetterápia alatt.

A pénteki hazamenetel jelenleg 1 órától van, vasárnap 8-ig.

Étkezés: reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora. Az étellapot érdemes megnézni, nehogy mástól vedd el a kaját (pl. egy vesekímélő étrenden lévőjét)

Még annyit, hogy azért nem kell 100%-ban mindent a terapokra/nővérekre/stb.. bízni, mivel Ők is csak emberek, vannak jó és rossz napjuk, és bizony nem egyszer előfordult tévedés a részükről, valakinél pl. a gyógyszerezésben. Jól hangzik az, hogy mindent rájuk lehet bízni, de gyakorlatban igenis van olyan helyzet, amikor ki kell állnod magadért. Főleg mostanság, hogy egyre szétszórtabb a team a külső behatások miatt.

Covid teszt már nincs. Egyéni elbírálás alapján van, hogy valaki 2 hét bevizsgálási időszakon van (próba üzemmód, hogy tényleg idetartozik a problémád). Az oori területén kötelező a szájmaszk viselés, erre harapnak. Nem díjazzák a sportolást, hogy ne abban vezesd le a feszültséget (ha van). Nincs délutáni városi kimenő a vírus helyzet miatt.

A szóbeszéd azt járja, hogy előfordulhat, hogy nem lesz hétvégi kimenetel a második hullám miatt, erre jobb lelkileg felkészülni, és ne érjen meglepetésként, főleg, ha mostanság jelentkezel.

Eléggé vegyes a korosztály.

Konfliktusokra számíts, mert azok mindig is lesznek, még ha nem is Te vagy a konkrét érintett személy. Klikkesedések vannak, ezekből is származhatnak problémák. A jelenlegi Tündérhegyi társadalom nem igazán tolerálja a keretrendőrséget és azt, ha nem tudsz alkalmazkodni. Némi hierarchia van a veteránok és kopaszok között. Ha valakivel problémád van, jobb az illetőnek jelezni, mint bevinni egyenest valamilyen platformra.

Ha bármilyen eü problémád van, nyugodtan jelezheted, a János kórházba fognak átküldeni ilyen esetben (kapsz rá külön kimenőt).

A rehab épületében van büfé, és kisbolt (ami jó drága), és mögötte egy kisebb futópálya.

Fogsz hallani negatív és pozitív kritikákat a helyről, és érdemes mindkét szemszöget átgondolni.

Az meg egy tévhit, hogy az ország legjobb terapeutái dolgoznak ott, elég kevés a fizetésük... Persze tb alapon nem olyan rossz, de nagyon rossz hozzáállás, ha Istenként tekintesz rájuk és ha elvárásokkal mész Tündérhegyre. Ha ezt figyelembe veszed, sokkal pozitívabban éled meg az ott létet. Csak egy tanács, mert elég sokan ebbe a hibába esnek, mint valami utolsó mentsvár, és maguk miatt is szenvednek.

Korrekt hely, Magyarországhoz mérten, viszont elég maradi némely esetekben a hozzáállásuk. Nem rég volt igazgató váltás, ez is befolyásol mindent.

Jaa azt hozzáteszem, hogy nagyon nem szeretik, ha valmihez racionálisan állsz hozzá, még ha teljesen helyén van az, amit mondasz, meg azt sem, ha visszatudod dobni a labdát :D olyankor érdemes egyes terapeuták mimikáját nézni, be lehet rajtuk sírni, meg azon, hogy kifagynak :D

Hát akkor a jó öreg módszer: lavorban mosás vagy a mosdókagylóban. Sokan mosnak amúgy így. De ha ez vígasztal, van egy jó öreg keverő tárcsás mosógép :D

Ugye amikor bejött a karantén, akkor megkérdezték ki vállalja így, aki meg nemet mondott, az hazament.

Max az lesz, ha tényleg beüt megint, akkor lehet inkább mindenkit hazaküldenek. De mondom, ez még csak szóbeszéd szintjén van, bár van eü-ben dolgozó rokonaim, és mondták, hogy már megy rá a készülődés, és itt TH-n is beszélgettem a staffal, és kényszer szabadságokat is adtak ki.

Ezt nem riogatásnak szántam, sztem így is érdemes jelentkezni, aztán lesz ami lesz. Most még van pár szabad hely, de nem sok.