Anyám mentális épsége? Csak túlreagálom? (kutyasz*r a konyhában..)
Sziasztok!
Ezen nem tudom túltenni magam, az imént történt. Kíváncsi vagyok a ti véleményetekre, bár előre félek..
Szóval úgy volt, hogy anya leugrik az egyik szomszédhoz 1 percre - mondta ő. Eltelt kb 1 óra, még mindig nem volt sehol, hívtuk, de itthon hagyta a telefonját. Szóval kimentünk a konyhába öcsémmel (nálunk a bejárati ajtón belépve a konyhába lép az ember), és ami elénk tárult.. Azt fogjátok mondani, hogy kitaláltam, de az a szörnyű, hogy tényleg így volt.
Szóval, a konyhában lévő szőnyeg és a konyhapadló, kutyasz*rosan ott volt hagyva. El volt kenve a kutyasz*r a bejárati ajtó és a szoba közötti részen. És nyilván anya kente így szét - ki más? (öcsémnek addig online tanórája volt). És nem fért a fejembe, hogy ez hogy lehet, hogy így itthagyta. Elsőre fel sem fogtam, aztán röhögtünk - talán kínunkban.
De, hogy rövidre fogjam. A lényeg. Hol volt ezidő alatt az anyám? Kiderült, hogy tényleg lement a szomszédhoz, aztán kigyomlálta a kertet (vagy mi), és csak utána jött be. Mikor kérdeztem, mondta, hogy a kutya az ajtó elé sz*rt, ő belelépett, és sietett, és nem tudta, hogy ennyire olyan volt, mikor elment.. Mindezt persze idegesen, és lecseszett, miért nem takarítottam fel inkább, amiben igaza van, dehát nem bírtam felfogni, hogy mikor tudja, hogy öcsém előfordul, hogy mezitláb rohan ki a konyhába, akkor hogy képes így itthagyni, és elmenni inkább a szomszédhoz (kávét vitt neki egyébként), aztán még nekiállni kigyomlálni a kertet. Oké, hogy nem tudta mégis mennyire (nagyon) sz*rosan hagyta a konyhát, de tudta, hogy valamennyire olyan, és mégsem az volt az első, hogy eltakarítja. Mármint, én még azelőtt eltakarítottam volna, hogy elmegyek itthonról, akármennyire sietek is... Szóval utána még rám volt dühös, mintha én lennék az, aki nem normális, mikor feltakarította, és mondtam neki hogy még hol olyan, merthogy nem is bíztam abban hogy rendesen feltakarítja ezek után...
Tudom, hogy anya mentálisan nincs teljesen rendben, mindig tudtam - de most gyanakszom, ez már a vég? Vagy történik ilyen máshol is? Nagyon rossz dolgok történtek vele egész életében, és most az utóbbi időben sincs semmi rendben.. Tényleg fel sem tudom fogni.. Elsőre vicces volt, de meg is ijeszt, hogy ilyesmi megtörténhet.
Nem azzal van baj, hogy belelépett, hanem, hogy bejött azzal a cipővel, szétkente a Konyhában, otthagyta még 1 órára, zárt ajtóval egyébként, és szomszédolt meg kertet művelt, mintsem feltakarította volna egyből - vagy amint lehet..
Szerintetek csak túlreagálom?
Ha tudnátok bármi hasznos tanácsot adni, megköszönném...
Az én anyám ugyan ez, mellé még iszik is. És hanyag, ő is mosogat és zsíros marad a tányér. Lejárt kajákból főz. Depressziós is. Inkább dühöt érzek, mint sajnálatot, hogy ideáig le lehet csúszni. (Jobb élete volt, mint nekem.)
Amit leírtál az bizony a "hanyatlás" jele, jó hogy felismerted de nem tudsz vele mit tenni. Bármit mondasz neki, magára fogja venni, mert támadásnak veszi.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!