Szükségem lehet szakember segítségére?

Sziasztok! Kicsit hosszú a történetem, mivel gyerekkoromig nyúlik vissza. Röviden tömören, viselkedésproblémáim voltak óvodás és általános iskolás koromban, aminek következtében elég torz énképem alakult ki. Tulajdonképpen jelenteket rendeztem, bántottam másokat, ordítoztam. Sok év munkájába telt, hogy épkézláb gyerek legyen belőlem, a tanárok azt mondták, nem tudják hogyan fogom befejezni az iskolát. A társaim gyűlöltek engem, kirekesztettek és bántalmaztak verbálisan. Ez folytatódott gimiben és OKJ-n is. 18 éves koromig egy szem barátom volt. Azóta egyetemista vagyok, volt néhány szép párkapcsolatom, egészen intelligens ember lett belőlem és mára barátaim is vannak. De belül nem változtam meg. A mai napig nem vagyok képes elfogadni, hogy szeret valaki. Az összes páromat elüldöztem magam mellől, a barátaimhoz nem tudok őszinte lenni és szinte állandóan azt keresem, milyen jelek utalhatnak arra, hogy mégsem szeretnek. Az az igazság, hogy gyűlölöm magam. Állandó hisztirohamaim vannak, pánikolok, nem tudok leállni. Néhány éve fogalmazódott meg a fejemben először, hogy bárcsak meg se születtem volna. Nem kíséreltem meg öngyilkosságot, de gyakran bántom magam fizikailag, sokszor véraláfutásos vagyok. Úgy érzem ez már betegség, de mégsem elég súlyos ahhoz, hogy pszichológushoz forduljak, erről a szeretteim is lebeszélnek. Szerintük ez csak átmeneti, de én egyre jobban félek, hogy súlyosbodni fog a helyzetem és mindenkit elmarok majd magam mellől. Vannak ötleteitek, mi lehet velem? Érdemes lenne szakemberhez fordulnom ezzel? 21/l