Félek elmenni pszichológushoz. Mit tegyek?

Hát szerintem kettő lehetőség lenne a hasznos:

1. Összeszedni a bátorságodat, és elmondani anyukádnak, hogy szívesen elmennél pszichológushoz.

2. Ha a felső nem valósítható meg, akkor elmenni anélkül, hogy tudna róla.

Nyilván optimális az első megoldás lenne, de azért írtam le a másodikat, mert voltam ilyen helyzetben. Innen tudom, hogy az utolsó kommentelőnek nem feltétlenül van igaza (nálam gond volt, és nem látta senki, mert senkit nem érdekelt), én végül a helyi ingyenes pszichológushoz mentem (ha ez nem változott azóta, akkor mindenki el tud menni akár ingyen is, ha ott lakik, ahol be van jelentve).

Ennek ellenére tanácsolom, hogy próbáld összeszedni a bátorságod, és elmesélni anyukádnak, hogy mit szeretnél.

Nekem a pszichológus segített végül vele is nyíltabban kommunikálni (első körben csak azt mertem bevallani, hogy voltam, aztán már azt is, hogy miért), de természetesen az alap problémákon is sokat dolgoztunk. Azért merem ajánlani (ha máshogy nem megy) a "sunnyogós" megoldást, mert lehet, hogy a kezelés segíteni fog abban, hogy ne akard többé eltitkolni előle.

Illetve (picit még az utolsóra reagálva)... nem csak akkor kell elmenni pszichológushoz, amikor már tényleg baj van. Ha nem érzed magad teljesen komfortosan a bőrödben, akkor menj el nyugodtan, együtt megtaláljátok az okát. Veszíteni nem veszíthetsz (kivéve, ha kifogsz egy rossz pszichológust, de kívánom, hogy ne így legyen), maximum feljavítotok valamit az életedben, ami nagy segítséget jelent később számodra. Ha megvan a késztetés, akkor érdemes elmenni. :)

(Azért szerencsére a személyiségzavaros öndiagnosztizálások nem szoktak pontosak lenni, viszont az, hogy ilyeneket keresel, szintén jelez valamit, merem tanácsolni, hogy menj el pszichológushoz.)