Ez lehet egy mentális betegség, vagy csak ilyen vagyok?
Elárulom neked, hogy éppen ilyen vagyok. :)
Nem csak a sulit utáltam, hanem már az óvodát is.
Még a családdal is akkor találkozom, ha muszáj. Gyerekkoromban is utáltam a családi összejöveteleket. Mikor mindenki egyszerre beszél, s észre sem veszik, hogy már olyan decibel van, hogy az embernek hasogat a dobhártyája.
Most reggel főzés közben hallgattam a híradót, volt sport bejátszás: A közvetítő ordít, hogy "góóóól", persze a szokásos szitu: betorzít a mikrofon is... No erre kezdtem el anyázni..
Szóval. Ismerem az érzést, amit leírtál. Hidd el, nem veled van a baj, csak más vagy, mint az átlag és ebből eredően kissé nehezebb is lesz az élet számodra. Olyan értelemben, hogy a többieknek mindig kicsit "fura" meg különc leszel. Ne aggódj, majd megtanulod kezelni, csak ne akard magadat mások kedvéért megjátszani, mert az meg frusztrációt okoz.
"nem" "az a normalis" ha bandazol tolod a "cucokkat" es extazisban szorakozol mindenfelet, persze sokemberrel egyutt
Kulobnen megutalnak...
es szolidabb tarsasagi elet? vagy az is ugyanaz szamodra? Mint a "mai fiatalsag" huligankodasa?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!