Súlyos mentális problémám lehet?

"azóta pedig az apám elhgyott minket, akit születésem óta velünk lakott. Ez mégegy darabot letört belőlem, ami miatt már élni se akartam. Most itt vagyok Márciusban, hogy már csak 3 hónap és mehetek, de úgy gondolom, hogy maradandó súlyos mentális problémáim vannak, amitől szenvedek de nagyon. Valamint elég durva paranoia is jellemző rám ez az iskola óta, olyan hülyeségek tépik az idegeimet hogy mi lesz ha nem ENGED EL AZ IGAZGATÓ, vagy hogy nem vesznek fel, amikor jól tudom, hogy jó felvéteilit írtam. Egyszerűen 6 hónapja én magamra se ismerek, és csak szenvedek, szenvedek, é szenvedek legbelül. Na most szerintetek mi lenne nekem a következő lépés? Pszichiátria? Vagy mit csináljak?"

Beszélj a szüleiddel. Meséld el nekik, hogy mi újság, mióta az apád dobbantott. Kérd a segítségüket.

1. Szülők.

2. Iskolapszichológus.

Semmi okod azt hinni, hogy súlyos mentális problémád van. Sűrű az életed, és nem sikerült még feldolgozni. Természetes jelenség. De nyugodtan kérj hozzá segítséget.

Szia,

A fentiekhez még annyi, hogy próbáld könnyedén venni a dolgokat. Most már felvettek, olyan pedig nincsen, hogy nem engednek el.

Ne aggódj, aggodalommal semmit sem lehet megoldani. Inkább keress valami kikapcsolódást, amikor rádtörnek ezek. Sétálj, olvas, egyél valami finomat, imádkozz stb.

Sokan sajnos túl mennek ezeken a szülői válásokon, mint gyerek, de ne feledd, hogy végső soron, a szüleid is csak jót szeretnének. Szeretnek téged, ahogyan a barátaid és Isten is ott van. Igen néha az emberek elfoglaltak, de mindenkinek más-más dolga van és csak 24 óra van egy napban. Ha nincs idő, akkor az nem azért van mert nem lényeges, hanem mert most közbe jött más.

A tanulás és suli, stb. fontosak, de nem élet-halál kérdés, ráadásul még fiatal vagy. Érettségiig sok idő van, sok minden fog változni és tapasztalsz majd még. Próbáld mindenben és minden helyzetben a jót meglátni és legyél optimista. Hallgass nyugtató zenéket.

Nekem például ezek segítenek:

[link]

[link]

Szép áldott napot. Üdv.