Egyedül van esély kijönni a drogfüggőségből?
Ilyen speednek eladott dizájner drogokat használok heti szinten, de amikor van rá lehetőségem pl heroint, vagy más komolyabb szereket is nyomok.
17 éve vagyok drogfüggő, de az első évek fűvel kezdődtek, és kicsivel több mint 7 éve használok intravénásan szereket.
Amióta lövöm magam azóta teljesen működésképtelen vagyok az életben, mivel nem tudok tartósan dolgozni sehol.
Egyedül próbálkoztam azzal hogy leállok a drogozással, és ezért az utóbbi 8 évben zen meditációt gyakoroltam..
Csakhogy most a sok-sok évnyi gyakorlás után rájöttem hogy nem fogom elérni a megvilágosodást, amitől azt vártam hogy sikerül megváltoztatni vele a személyiségem.
Most összetört bennem minden, hiszen az egyetlen "út" amitől a megváltást reméltem eltűnt - és azóta magam alatt vagyok, várom a megmentő halált.
35 éves vagyok a szüleimmel élek, elköltözni innen nem tudok.
Rehabra, és más emberek közé, csoportokba, ilyesmi, biztosan nem megyek.
Van rá még esély szerintetek hogy egyedül sikerüljön itt leszoknom - vagy nem marad más mint hogy abban reménykedjek hogy minél előbb vége lesz?
válasza:# 1
Ahogy írtam nem megyek emberek közé, egy pszichológussal/pszichiáterrel történő beszélgetés pedig nekem semmit sem ér.
Az a helyzet nem igazán szeretem az embereket, nem tudok sehova beilleszkedni, és pl egy boltban is rosszul vagyok ha túl sokan vannak körülöttem.
Szóval egy ilyen valami szociális fóbiám van, de valami nagyon erősen.
Ezen viszont nem tudok változtatni, mivel drogfüggő vagyok. Ha bármennyi pénzem lesz akkor cuccot fogok venni, nem pedig terápiákra járni.
Tehát egy csapdában vagyok - mivel egy mentális betegség miatt nem tudok végigcsinálni egy rehabot.
Szóval el kell fogadni hogy vagy sikerül ezt megoldanom egyes egyedül, vagy csak a halál fog megmenteni önmagamtól...
válasza:"Legyen egy célod, legyen egy terved és emeld fel a segged". A drogfüggőség és a szociális fóbia kezeléséhez keress fel egy piszchiáter-addiktiológust ...de ha nem akarsz a drogok helyett a gyógyszerekre rászokni, akkor itt az ideje elkezdeni keményen vezekelni és edzeni látástól vakulásig. 1 év alatt garantálom erősebb leszel mint testben mint lélekben, mint valaha is voltál.
válasza: válasza:Ilyenkor az a vicces az egészben, hogy egy ugyanilyen szituációban lévő 35 éves, anyjával élő NŐNÉL már repkednének a privátok, akik felajánlják, hogy hozzájuk költözhet, leszedik a szerről, közös programokat szerveznek, mindent megtesznek, új élet, tiszta lap.
Kérdező, te férfiként hány privátot kaptál? (az nem számít, aki csajnak gondolt, mert nem írtad ki a nemedet)
A kérdésedre válaszolva, sajnos nem sok esélyt látok, de ez csak egy vélemény a sok közül. A rehab talán az egyetlen, addig örülj, amíg anyáddal élsz és van hova VISSZAMENNED. Sok embernek még ennyi esélye sincs, mert ha befekszik pár hónapra, már nem lesz hova visszatérni a rehab után, mert addig inaktívként még ha táppénzes tuti melója van se tudja fenntartani az albérletet.
válasza:Ilyen esetben nincs kiút!
Valóban egy lehetséges opció lenne, ha bejönne egy lány az ember életébe, és megmentené, de ez szerintem mindenkinek csak egyszer jön el az életében.
Nekem is eljött egyszer, de talán nem voltak elég tiszták a céljaink, talán a rövid távú boldogságot választottuk a tartósabb célok mellett.
Aki viszont önmaga miatt nem tudott leállni már 5-10 éve, pedig érzi hogy gáz ez amit csinál, annak egyedül biztos nem fog menni. Mivel akkor már sikerült volna.
Lehet reménykedni benne hogy Isten, vagy valaki küld még egy megmentőt, de bárkitől ezt elvárni önzőség lenne.
Sőt bármit bárkitől kérni önzőség. A világ maga is az önzőség, ha erre kényszeríti az embert..
Ha egyedül nem lehet megoldani azt a problémát amit az ember egyedül hozott létre, akkor nem szégyen várni a kimúlást, a halált. Meghalni a legnagyobb bátorság, és nem kell hozzá másoktól sem semmi. Ha nem csinálunk semmit, akkor is oda fogunk érni. Egyedül ezt lehet tenni, és ez a világ, az univerzum hibája.
válasza:Hello! Ne add fel!!! Hallod?!
Remélem eljut ez hozzád. Szóval van kiút. Nagyon rohadtul nehéz.. Mondhatnám szintén zenész voltam. Nem írom le mit mikor, ez nem verseny, menőzés.. Nekem egy nagy törés kellett az életben hogy át tudjam tenni fejben, és lerakjam. Egy jó barátom öngyilkos lett. A kapcsolatom tönkrement, hazugságokban éltem, ugye a cucc miatt. Aztán jött ez a nap hogy minden elromlott.. a mélypont. Ez másfél éve volt. Profi segítség vagy rehab nem volt, család annyiban segített hogy elfogadták, de nyíltan sosem beszéltem róla. 1,5 hónapig ki sem jöttem a lakásból, az ágyból, erőm sem volt felkelni. Volt időm gondolkodni, defíniáltam a hitemet, megbékéltem magammal, istennel, unizerzummal... Utólag lehet másképp csinálnám, mert így nagyon nehéz. De akkor nem tudtam elképzelni semmit. Még azt se hogy lesz holnap.
Azóta nincs visszaesés. A magabiztosság, hatalmi mámor azért hiányzik néha. A sok egyéb szar ami jött vele az nem. Sokat gondolok rá, mikor búsabb a kedvem. Akkor szoktam ilyen posztokat olvasgatni, erőt gyüjteni, esetleg adni másnak. Uh köszi.
Ha gondolod írj.
# 9
Szia - hallom igen - a kérdez vagyok - nem adom fel.
Azonban előrébb sem jutok..
Most a jelenlegi helyzet miatt eléggé kitisztultam - már több mint 4 hete nem lőttem be magam.
Bár teljesen tiszta sem voltam, mert füvet, szerecsendiót, ilyesmiket azért nyomattam.
Az a helyzet hogy nekem már minden "mélypont" játszott.
Voltam hajléktalan - volt hogy átgyorsult hetek után több mint 3 napig egy falatot sem ettem, és gyakorlatilag összeestem az éhségtől. Amikor az utcán éltem nagyon sokszor volt hogy úgy aludtam el - nem tudtam felkelek e még valaha.
Voltak nagyon súlyos túladagolásaim (konkrétan 6) amikor csak a véletlenen múlt hogy életben maradtam pl hogy újra tudtak éleszteni.
A függőségem végett különváltak útjaim azzal is akit szerettem.
Azonban minden kevés volt - hogy meg tudjak változni.
Most így visszatekintve azt mondanám hogy nekem nincs olyan "mélypont" ami elég lenne.
Talán jobban félek az élettől - mint a haláltól.
Nekem az a fő gond hogy
a jelenlegi környezetemben képtelen vagyok tiszta maradni
elköltözni, elmenni innen nem tudok
új barátnőm (célom) valószínű nem lesz - aki miatt pl bevállalnám a rehabot
Így viszont hogy itt maradok, nem úgy tűnik mintha egyszer majd sikerrel járnék.
Nagyon köszönöm egyébként a választ!
Szerintem velem van a baj - talán nem hiszek önmagamban, ebben az életben.
Nem adom fel - de az elmúlt 5-10 évemen végignézve - nem úgy tűnik hogy sikerül valaha is absztinensé válnom.
Azért jó volt ilyet olvasni - hogy rehab nélkül is sikerülhet ;)
Tovább próbálkozok a meditációval - hátha egyszer átfordul valami. Számomra csak ez maradt - mert másban nem igazán hiszek..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!