Több éve tartó, egyre súlyosabb depressziónak mi más lehet a vége a megőrülesen kívül, ha az ember nem öli meg magát?
Nem is tudom, hogy hol kezdjem, vagy hogy egyáltalán mennyit írjak le abból amit érzek..most nyilvan egy tisztább pollanatomban vagyok, azért is írok ide, amúgy ez mar nagyon sokszor nem menne. 7 eve vagyok depressziós, azóta egy hullámvasúton ülök, de ennyire mint most meg soha nem voltam elrugaszkodva a földtől
Eddig is mar nagyon sokféle tunetet megtapasztaltam, az órákon at tartó sirogorcsoktol elkezdve a panikrohamokon keresztesztul addig, hogy nem érzek abszolút semmit es csak bámulok órákig magam elé. De ami most van az mar más. Tejesen egyedül vagyok mar most, sem barátok, sem kapcsolat, utóbbi sajnos nem is lehet, ezért nagyon nagyon felek az öregedéstől, ha mar most ennyire borzasztó, csak azon jár az eszem, hogy mennyire szörnyű lesz majd 30 felett, mar ha egyáltalán megélem. Teljesen kilátástalan minden mint munka mint barátok, mint család terén.... teljesen Most is szeretnek elmenni valakivel valahova hogy eltereljem a figyelmem, de nincs akit felhivhatnek Sajnos teljesen raszoktam a frontinra, volt, hogy nem aludtam majdnem 2 napig, de megpróbáltam, hogy nem veszem be, nagyjából 5 órán keresztül csak forgolódtam, izzadtan, es csak bogtem a kínzó gondolatoktol. Sőt amit eddig meg a legmélyebb állapotomban sem tapasztaltam, az az hogy amikor küszködöm az elalvásért mar hallucinalok is
Most, ha beveszek egyet, nagy nehezen elalszom 2 órára, aztán az éj közepén kipattan a szemem, azonnal ugyanolyan rosszul vagyok, mint minden nap, aztán beveszek meg egyet es így sikerül aludnom napi 4 órát... eddig meg depressziósan is aludtam 10 órát, sokáig meg gyógyszer nélkül is, egy fel eve mar csak a napi 4 óra megy, teletomve magam altatóval
Egyszer 6 eve egy panikrohamom után az ügyeleten kötöttem ki, ott volt egy pszichológus aki csak borzalmas kliséket mondott es felírt xanaxot, ráadásul azt is mondta, hogyha nem egy ilyen kedves ember lett volna itt mint ő, akkor lefordítottak volna, hogy ne hisztizzek es menjek haza aludni... azóta remalmaim vannak a pszichológusoktol is, es amúgy sem mernek besétálni egy rendelőbe, hogy ezt mind elmondjam egy idegennek, sőt meg sokkal többet
Emellet nagyon megremiszt az öngyilkosság gondolata es jelenleg meg nem is tudnám megtenni bármennyire is pokolian érzem magam
Nem megoldást keresek itt, hiszen szerintem ezen a helyzeten semmilyen gyógyszer/pszichiáter nem segíthet..csak teljesen egyedül vagyok, nincs más hely ahol ezt elmondhatnam
Volt súlyos depresszióm és tényleg iszonyatos a létezés. És igen lehet tényleg genetikai a dolog, mert nekem sem jött helyre csak sporttól és "beszélgetéstől".
Gyógyszert szedek rá, de senki sem tudja. Nem érzem magam kevesebbnek ettől. Olyan emberek is szednek, akikről nem gondolod.
Látod, te is azt mondod, hogy sem a pszichológus, sem a gyógyszer nem segített.. nekem meg talán ez lett volna az utolsó esély, bar eddig sem hittem bennük es amikor ilyesmit olvasok mégkevesbe hiszek.
Szerintem egyszerűen vannak menthetetlen depressziós, szerencsétlen emberek. A családombol nem egy ember teljesen egyedül végezte, es ok is depressziósak, nem is értem hogy mi motiválja őket, sőt felek is hogy az ok is csinálnak magukkal valamit..
en mar hosszú hosszú hónapokat töltöttem a szobámban bezárva, pedig meg csak 26 vagyok, ha fiatalon nincsen semmilyen kapcsoltam(párkapcsolatom nem is lehet) akkor mégis mitől kellene jobban lennem? Pedig mielőtt először depressziós lettem meg nem voltam negatív, bizakodó voltam, pedig a kamaszkorom sem volt könnyű, azt is 90%ban magányban töltöttem.
Arról nem is beszélve, hogy halmozottan mentális beteg vagyok. Nem csak egy gondom van, mint például kenyszerbetegseg, vagy szorongás, legalább 5 gondot fel tudnék sorolni. A tanulás kizárt, jártam egyetemre, de ott kellett hagynom, mar egy könyvet sem fogok fel.. ezt sem tudom senkinek elmondani azért írok ide.. bármeddig is gondolkodom, sz ongyilkossagon kívül tényleg nem látok más kiutat
Örülök, hogy ilyen normális válaszokat kapok, azt gondoltam csak leoltanak majd jo magyar módjára, így is meg arra is nehéz volt ravennem magam, hogy ide írjak, de maganyomban mar nem volt mit tenni
Az intelligenciával nincs gond a családomban(ezt most mindenféle szerénytelenség nélkül mondom, egyébként egy semminek tartom magam a nyomorult mentális betegségeim miatt), mégsem megyunk vele semmire. Mit er a jo egyetem, ha par hónap múlva ott kell hagynod, mert mar nem érted, hogy mit olvasol?
Tényleg mindig is túl sokat agyaltam es aggódtam mindenem, meg a depresszió előtti időkben is, azóta pedig mar elviselhetetlen az állapot es a kínzó kényszeres gondolatok.
Kaptam mar sporttal kapcsolatos tanácsot gyogyszertarostol is, amikor megkértem, hogy ajánljon valamit frontin helyett, szerintem látta rajtam, hogy nem igazán vagyok magamnal, szinte nem is akart kiengedi az üzletből, erre azért emlékszem ennyire, mert hosszú ido után vele beszéltem először es nagyon jo volt, hogy valaki végre aggodalmat mutatott felém.
Sajnos a fizikai fáradság az elmét nem állítja le, dolgoztam mar két napot alvás nélkül, akkor épp nem volt nálam semmilyen altató, es meg úgy sem sikerült elaludni
A gyógyszerészek nagy része is képben van hidd el ezzel a betegséggel. A pszichologus azért nem tud jó tanácsot adni, mert ő nem igazán ismeri a neurologiai okait, vagy ha ismeri is, nem kompetenciája gyógyszerrel gyógyítani.
És ahogy te is felismerted magadon, valószínűleg klinikai depressziód van (szerotonin hiány), aminél tényleg több kell. OCD is ezért van, koncentráció, memória zavar stb, mert nem egyenletes impulzusok futnak az idegpályákon. Ha ez helyre áll, nem lesznek ezek a tüneteid. Én is sokáig azt hittem megőrültem.
Csak akkor fektetnek be ha nem vagy beszámítható, vagy nem tudják teljesen mi a probléma.
Általában otthoni gyógyszer beállítás is jól szokott menni.
Nálad meg több mint egyértelmű a depresszió.
Hogy mi? Ez a helyzet tökéletesen illusztrálja azt a társadalmi közeget, amiben Magyarország kiválóan teljesít! Leszedálják az embereket, de ha maguktól képtelenek felelősséget vállalni az állapotukért és csak tünetekben kommunikálnak, ahogyan a kérdező is, akkor sincs semmilyen intézmény, ami terjesztené a mentális egészségért való hiteles tájékoztatást. Ez szörnyű. És ilyenkor ezt tényleg a bőrükön tapasztalják meg azok, akik akár depresszióban, akár szorongásos zavarokban szenvednek. Hosszú és keserves utat járnak be, mire tényleges kezelést kapnak.
Hátha segít valamit ez a hozzászólásom, ezért elmondom, hogy az illető, aki hisztériának nevezi a mentális problémákat, az valószínűleg alultájékozott és éretlen a felfogása. Jellemző, hogy aki reménytelenül érzi magát, az hajlamos fekete-fehéren érzékelni a világot, mintha nem lennének árnyalatok, pl. a pszichológus csak rossz lehet.
A pszichoterápia nem véletlenül lett kitalálva és alkalmazva. Az más kérdés, hogy kihez megy a páciens, de olyan szakemberekről van szó, akik specializálódtak egy adott területre, illetve megkapták a klinikai szakértelmüket a megfelelő kezeléshez.
A pszichiáter általában nem folytat terápiát, ezért célszerűbb pszichoterapeutát keresni, ameddig önellátásra képes az illető. Sajnos ez is a társadalmunk hibája, hogy az embereknek senki nem mondja meg, még többnyire pszichiáterek sem, hogy mire lenne szüksége a páciensnek. A depresszió kezelhető, de azt nem várhatjuk, hogy a traumáink csak úgy maguktól megszűnjenek, igenis dolgozni kell. A terápiás tér egy olyan bizalmi légkört képes kialakítani, ahol idővel van lehetőség új szegmenseket felfedezni magunkban. Normális esetben senki sem szeretne átverni, hiszen ez egy szolgáltatás, ahol mindig a kliens az első. Ezért kérdező, ha van anyagi fedezeted, akkor látogass el egy szimpatikus terapeutához, és vállalj felelősséget az állapotodért, dolgozz azért, hogy megváltozzon az, amit jelenleg reménytelennek érzel. A depresszió gyógyítására kombinált kezelés ajánlott, azaz terápia+gyógyszerek. Önmagában a gyógyszerek nem segítenek hosszútávon.
Nézd, én pánikbeteg vagyok, komplex PTSD-vel, depresszióval. És jobban vagyok, 2 éve járok terápiára, gyógyszermentesen kezeltetem magam magánpraxisban.
Ha nagyon félsz, vagy nincs jó anyagi helyzeted, akkor ambulánsan bejárhatsz Tündérhegyre vagy a Thalassa házba, sőt bentfekvős rész is van.
Ne add fel!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!