Teljesen megrokkantam az életben pedig még el sem
kezdődött. Mit csináljak?
Figyelt kérdés
23 éves vagyok már kialakult szorongásos depresszióval. Az életem szörnyű. A kezdetektől fokozatosan leépült a lelkem anyu miatt. 3 évesen elszöktünk aputól aki ütötte-verte. Emlékszem már 4 évesen folyamatosan szorongtam valamitől. Ha tudtam,hogy anyu éjszakás lesz akkor 1 héttel előtte sírtam,hogy mi lesz velem nélküle. 7 éves koromig bepisiltem álmomban, körmömet rágtam, minden éjjel a földön ébredtem, annyira rosszul aludtam. Suliban is jöttek a beilleszkedési nehézségek..fokozatosan mentem tönkre évek alatt. Aztán 2016-ban az érettségit nagyon megakartam nyomni mert szerettem volna továbbtanulni csak aztán pánikrohamot kaptam, ott indult az egész szörnyűség. Bár felvettek egyetemre de ez a betegség mindent tönkretett. Féltem buszra ülni, féltem megszólalni emberek előtt mert tikkelt a szemem és nagyon gyorsan kezdett verni a szívem. Korábban soha nem volt ezekkel problémám. A második félévben olyan szinten megnehezítette az életem,hogy ott hagytam a sulit mert azon gondolkodtam,hogy most igyak-e vizsga előtt,hogy ne tikkeljen a szemem az oktató előtt vagy mit csináljak...A depresszió miatt eltávolodtam a barátnőimtől teljesen. Senkihez nem volt kedvem és ez a mai napig így van. Úgy érzem nem tudok kialakítani barátságokat mert ahhoz azért az kell,hogy érdekeljen mi van a másikkal viszont én úgy érzem,hogy minden érzelem kihalt belőlem és egyáltalán nem érdekel más élete. Nem bunkóságból, egyszerűen csak úgy érzem,hogy van nekem is elég bajom és nincs kedvem mást hallgatni. Lassan minden érzelmet színlelnem kell amibe kezdek belefáradni, a napok csak úgy telnek monoton. Semmit nem érzek...Úgy érzem elfárad az agyam a sok gondolkodásban. Minden nap agyalok,szorongok a jövőn és félek. Sokat gondolkodom az öngyilkosságon mert félek,hogy ez a dolog már soha nem tűnik el az életemből. Olyan mintha gyógyszerekkel leszedálták volna az agyam azon részét ami az érzelmekért felelős. Voltam már orvosnál ezzel a problémával csak annyira megalázó az egész,hogy az hihetetlen. Szedném én a gyógyszert de attól is rettegek..ez a hülye szorongás mindenre kihat. Félek,hogy megváltoztatja a személyiségem,vagy valami kárt csinál az agyamban. Meg hát kitudja segít-e valamit.
Már rég utána néztem. De nincsenek kiütéseim mrg semmilyen bőrtünetem meg torofájás meg egy csomó minden ami azzal jár. Pollenallergiára ha szedek antihisztamint semmivel nem vagyok jobban sőt. Azért annak hatnia kéne ha ez lenne nem?
2019. dec. 27. 17:25
Hasznos számodra ez a válasz?
12/22 anonim válasza:
Még az jutott az eszembe hogy szerintem normális ahogy érzel azok utan ami történt és nem igaz, higy nem érzel semmit. Ha így lenne akkor nem akarnál meghalni mert nem fájna semmi. Szerintem csak (nyilvan nem direkt) nem engeded meg magadnak az érzeseket hogy ne fájjon. Félsz hogy elveszíted akit szeretni fogsz. Nem kéne erre ragörcsölni és megijedni. Inkább figyeld az embereket. Ha érzéseket nem is valtanak ki talalhatsz ilyat aki érdekes. Aki úgy viselkedik olyan dolgokat mond olyan dolgokat csinal ami érdekes. Inkabb ilyen emberek társaságát ketesd aztán hátha aztán megtörik a jég ŕy érzesek is jönnek. A legjobb persze az lennr ha találnál valakit akiben megbízol és elsirathatnád a vállán az egészet ami volt. Ezt el kell valahogy gyászolni utána lehet jobb.
2019. dec. 27. 17:32
Hasznos számodra ez a válasz?
13/22 anonim válasza:
Hát...én is cefetül vagyok és voltam is mindíg.Szőrnyű gyerekkor,anyám lelépett,mostoha anyám,apám bántalmazott stb..stb.
Szedtem gyógyszert 17 éves koromtól.Jobb nem lett semmi.Leszoktam 19 évesen magamtól.Jól tettem.Függő voltam.Komolyan úgy jöttem le a gyógyszerekről,mint egy drogos.Olyan elvonási tüneteim voltak.Most 26 vagyok,azóta nem szedtem gyógyszert.Csak pszichológusokhoz jártam.Addig váltogattam még jót nem találtam,ami szerintem most sikerült csak.
Amit sokan ajánlanak még az a kineziológia.Próbáld meg,veszíteni valód nincs...
Én rákényszerítettem magam olyan dolgokra amiket nem szeretek csinálni és kihívásként tekintek ezekre a dolgokra.Például utálok tanulni,beiratkoztam OKJ képzésre.Kitűztem célul egy diplomát.Sokszor fel akarom adni,de megemberelem magam.Már vannak gyerekeim,csináltam baba-mama klubbot.Rákényszerülök az berekkel való kapcsolatra stb.stb.
2019. dec. 27. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
14/22 anonim válasza:
Az antihisztamin kifejezettem káros lehet a hisztaminérzékenységre. A tünetek közül nem mindegyik van meg mindenkinél. Sőt!
2019. dec. 28. 08:33
Hasznos számodra ez a válasz?
15/22 anonim válasza:
Jó az eperben rengeteg hisztamin van a spenótban szintén. Egyiktől sincs semmi bajom. Ráadásul ez nem az én kérdésem, úgy hogy ne trollkodjuk szét!!!
Kérdező bármilyen nehéz is a suliba vissza kéne menni mert a nélkül nem lesz jövőd. Nem futamodhatsz meg minden elől! Pláne ilyen hülyeségek miatt hogy tikkel a szemed meg gyorsan ver a szived. Az utóbbi nem is látszik az előbbi meg rajtad kívül senkit nem érdekel. A megoldásokat kéne keresned a megfutamodás helyett. Pl ha annyira zavar a tikkelés csináltass egy szemüveget sima diptria nélküli üveggel. Ilyenkor felveszed és már senki nem látja a tikket. Másrészt azt mondod nem érdekelnek mások. Az mégis érdekel mit gondolnak rólad? Hogy is van ez? :) Keress célokat és bármi van valósítsd meg őket! Azzal hogy bezárod magad minden rosszabb lesz. És a végén az utcára sem fogsz tudni kimenni. Én is pánikbeteg vagyok mégis végig csináltam a főiskolát. Ráadásul másik városban. Hajnali 6kor indult a busz. Volt hogy sírtam induláskor meg féltem hányni fogok ezért mindig előre ültem. De sikerült. Te is képes vagy rá ha nem a menekülést választod stratégiénak!
2019. dec. 28. 10:17
Hasznos számodra ez a válasz?
16/22 A kérdező kommentje:
De aranyosak vagytok :) Utolsó a Te kommentedet lescreenshotoltam,hogy barmikor visszatudjam olvasni..nagyon tetszik. Egyebkent a szemem mar nem tikkel hálisten, ezek a szorongásol folyamatosan elmúlnak majd jön valami más. Kényszeresen lefotózom pl a konektrolokat mikor elmegyek otthonról mert félek,hohy bedugva hagyom a hajvasalót és felgyújtom a házat.😕 Jelenleg ez az aktuális félelmem. Illetve nem tudok emberekkel beszélgetni. Mintha valami külön világban élnénk,mert a mindennapi dolgok amikről ők beszélnek az engem nem érdekel és látszik szerintem,hogy csak színlelem az érdeklődést. Borzalmas. De most megfogadtam hogy jövőre elmegyek mégegyszer orvoshoz és keresek egy normális pszichiátert mert ez így nem mehet.
2019. dec. 28. 10:53
17/22 A kérdező kommentje:
Egyébként utolsó, nekem is volt ilyen periódusom ami a szorongást illeti. Pont a hányástól féltem én is a buszon és ezért én is előre ültem. Mindig colát vettem emiatt mert bebeszéltem magamnak,hogyha azt iszom akkor nem leszek rosszul.
2019. dec. 28. 10:55
18/22 anonim válasza:
Azért ez a konektoros dolog nem a világ vége. Hidd el mindenkinek vannak hülye dolgai csak nem beszélnek róla. Engem pl nagyon zavar ha nem takarítok ki pénteken vagy szombaton. Nem bírok úgy nyugodtan csinalni semmit és a porszívózás kifejezetten megnyugtat. Ez a lakás kigyulladásatól való félelem meg sok embernél megvan. Én is kétszer nézem meg kihúztam e reggel mindent a konyhában és mas is merőseim is akik nem is szorongósak. Tudom milyen mikor így beszélgetsz valakivel. Nekem is olyan mintha másik vilagban élnénk. Most karacsonykor meg épp oda jutottam hogy már a rokonaimmal sincs kedvem beszélni mert nem fogjak fel hogy nekem a karacsony nem jelent semmit. És nem akarok ünnepelni csak pihenni meg olvasgatni. Ők meg piszkalnak miért nem megyek ide meg oda és ettől még rosszabb leaz minden mert azt éreztetik, hogy mennyire nagy gáz van velem. Miközben pont ezek az rm erek tették tönkre a gyetekkorom az összes karacsonnyal együtt pedig kicsikent még vagytam volna rá. De kiölték belőlem és most hogy megöregedtek azt hiszik varazsütésre úgy lehet tenni mintha nem történt volna semmit. Hát nem lehet. Tanulj meg kiallni magadért és nemet mondani ha valamit nem akarsz. Ne felj nemet mondani. Sajnos én ezt nagyon későn tanultam meg. Attól se félj hogy nem vagy olyan mint a nyáj. De beleragadni a múltba sem érdemes. A múlt elmúlt. Persze nehéz de már mi döntjük el hogy lesz tovább. És az élet neked is jár....küzdj érte.
2019. dec. 28. 12:24
Hasznos számodra ez a válasz?
19/22 anonim válasza:
A vizsgákról annyit, hogy attól mindenki fél. Volt hogy egész hajnalban hasmenésem volt úgy féltem. De szerencsére nem titkoltam hanem elmeseltem a csoporttársamnak mikor talalkoztunk. Röngön mondta hogy ugyan így van....máris könnyebb volt. A végen már mevettünk egymáson mennyire félünk. Allamvizsga előtt alig aludtam. Úgy szédelegtem hogy megkertem a tanárt ülve mondhassam a védést mert el fogok vágódni ha állni kell. Nem szóltak semmit megengedték és 5 kaptam. Merj szólni ha van valami gond. Egyetemen már a tanároknak is az az érdeke hogy sikerüljön a vizsga. Nem szivatnak direkt plána ha kis dolgokon múlik az egesz nem a tudasodon. Ők is tudják hogy izgul a diák. Az egyik csoporttársam azt is elfelejtetette allamvizsgán hány lába van a bogárnak :D tanár is rutinos hogy ezt a stressz okozza nem dobták ki segítettek neki. Lassan megnyugodott és levizsgázott. :)
2019. dec. 28. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
20/22 A kérdező kommentje:
De ez nalam nem egy egyszeru izgulas. Az a baj ezt senki nem erti csak aki ebben tenylegesen benne van. Regen soha nem feltem semmitol, izgultam de nem ereztem hogy valami kozben tortenik a fejemben. Ezt nem tudom elmagyarazni mit erzek olyankor. Mindegy is.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: