Borderline-osok, nektek mik segítenek boldogulni a mindennapi életben? Minden érdekel gyógyszeres kezelésen kívül.

Minden borderlineos más és más, így az is különböző, hogy mi segít számukra a mindennapi életben. Sőt, az is különböző, hogy egyáltalán milyen problémákkal küzdenek. Egy magasan funkcionáló borderlineosnak talán azzal van problémája, hogy hogyan teljesítsen jól a munkahelyén vagy szülőként amikor kiüresedettnek érzi magát, egy súlyos borderlineos pedig lehet, hogy munka nélkül, elhagyatottan, összevagdosott testtel, zokogva kérdezi azt magától nap mint nap, hogy vajon most jött-e el az ideje annak, hogy ne folytassa tovább az életét.

Én is borderlineos vagyok és a legjobb tippem egy jó terapeuta, aki kifejezetten borderlineosokkal foglalkozik és személyre szabott kezelést tud neked biztosítani!

#1 a borderline egy személyiségzavar, amit séma, kognitív vagy dialektikus viselkedésterápiával, lehet gyógyítani, a legtöbb mentális betegséggel ellentétben gyógyszerrel (sajnos/nemsajnos) nem!

#1

#3

A kérdésben: "Minden érdekel a gyógyszeres kezelésen kívül."

Ez volt írva.

Feltételezem, hogy elolvastad a kérdést és úgy "válaszoltál" rá, vagyis inkább írtál valamit. A kérdező nem a gyógyszerekre kíváncsi. Azt felírja az orvos a kérdező meg eldönti, hogy beszedi vagy sem. Nem mi döntjük el helyette.

Szintén felhívnám a figyelmed, hogy a kérdés borderline-osoknak szól. Borderline-os vagy? Ha nem akkor ne adj "tanácsot" olyan dologhoz, amihez nem értesz, amiről nincs tapasztalatod!

Kedves Kérdező!

Én is borderline-nal lettem diagnosztizálva. Körülbelül egy hónapig kaptam gyógyszert. Nem szedtem be. Az orvos megjegyezte a pozitív változást, csodálta a gyógyszer hatását. Majd megkapta a gyógyszereket, hogy lássa mennyire hatnak azáltal, hogy a fiókban tartom őket. Leállította a gyógyszert. Terápiát javasolt. Sajnáltam rá az időt, és nem akartam nálam sokkal súlyosabb esetekkel egyhelyen lenni. Inkább ártott volna. Jelenleg nem tartom a kapcsolatot semmilyen terápiás intézménnyel, orvossal vagy bármilyen pszichomókussal (és remélem ez a továbbiakban is így marad).

Tippek a mindennapokhoz:

- kutya/macska: felelősséget kell vállalni egy állatért. Minden nap etetni kell, foglalkozni vele. Egyfajta rendszert ad a mindennapoknak. (nekem bevált)

- hobbi: valami ami kikapcsol. Lehet ez rajz, hangszer, olvasás, puzzle rakás, sokminden.

- kevésbé egészségtelen életmód:

- kiegyensúlyozott táplálkozás: Ne egyél gyors kaját, ne igyál cukros üdítő italokat, mert a sok kalória, a sok cukor hirtelen megemeli a vércukorszinted, a normális érték fölé, ami nem jó a szervezetnek és (bármily hihetetlen is) fogozni tudja a bordeline tüneteit. Túlpörgés a sok cukor hatására, majd düh és negatív gondolatok a hirtelen vércukorszint csökkenésre.

- mozgás: szerintem nem kell magyarázni

- káros szenvedélyek kerülése: semmi cigi, alkohol maximum ünnepekkor és csakis társaságban (sosem berúgásig).

- emberi kapcsolatok: a meglévő kapcsolatokat ápold.

- fény: természetes fény jó hatással tud lenni a lelkiállapotra.

Nekem ha nagatív gondolataim vannak, akkor arra gondolok, hogy:

- van akiknek sokkal rosszabb (éhezés, nyomor, háború). Ettől inkább bűntudatom lesz, hogy én meg semmiségektől tudom rosszul érezni magam. Inkább elkezdek ilyenkor valami hasznosat csinálni: pl.: takarítok

- végig gondolom, hogy mi a jó az életemben

A betegségre jellemző az elhagyatottságtól való félelem:

- amikor ezt érzem, akkor elképzlem, hogy mi lenne, ha tényleg elhagyna egy konkrét személy, vagy meghalna. Elképzelem az életet nélküle. Bárki nélkül tudnék tovább élni. Nem mindenki nélkül, de azt azért felfogom, hogy annak az esélye, hogy minden emberikapcsolatom megszakad: nagyon kevés. Így nem félek az elhagyatottságtól.

Unatkozás kerülése:

- nagyon fontos. Unatkozni sosem szabad. Mindig el KELL foglalnia az embernek magát valamivel. A tétlenség rettenetes hatàssal van a lélekre.

- (a pihenés nem egyenlő az unatkozással)

Remélem tudtam segíteni valamit.

Minden jót kívánok.

Ha kérdésed van, vagy ha szeretnél beszélgetni írj privátba nyugodtan.