Miért van az hogy a pszichoterapeuták előszeretettel dobálóznak a diagnózisokkal?

Évekig jártam egy pszichológushoz, amikor külföldön éltem, anyukám borderline és nekem emiatt komplex ptsd-m alakult ki kényszerbetegséggel. Legalábbis ezzel kezelt, de már sokkal jobban vagyok, és a szupportív terápiája segített is. Azonban most hogy haza kellett utaznom, próbáltam keresni itteni terapeutát. Félévig jártam egyhez, aki eleinte még jónak tűnt, és a furcsaságokat bebeszéltem annak, hogy csak meg kell szoknom a hirtelen váltást.

Nárcizmust meg borderlinet diagnosztizált nálam, holott az égvilágon semmi ilyen bajom nincs. Állítólag személyiségzavarokra specializálódott, és amikor felhívtam a régi külföldi terapeutámat azt tanácsolta, hogy hagyjam ott, mert ez szakmailag nem professzionális. Kezdem azt hinni, hogy ezek a “szakemberek” csak úgy dobálóznak ezekkel a diagnózisokkal, az egyik ismerősömtől hallottam, hogy ő szintén talált pszichológust, de hogy az valami autizmus szakértő IS volt egyben, és aspergert diagnosztizált nála, pedig teljesen normális. Nem értem, mindenki a saját szakmai profilját erőlteti a klienseire?

Normális életet élek, normális kapcsolataim vannak, csak időnként elkap a szorongás meg a kényszergondolatok, és nagyon felháborodtam, hogy félévig az egész pénzkidobás volt, meg amiatt mert le akart építeni a nem létező nárcizmusomat, ezért az önbizalmamat is elvette, amit most újra fel kell építenem.

Ti tapasztaltatok ilyesmit? Mit gondoltok erről a szakmáról? Biztosan vannak jó terapeuták, én is jártam egyhez évekig, de így most szünetelek.