Depresszióval és szorongással küzdök egyszerre és nem sikerül az orvosoknak meggyógyítani. Mit tehetek?
24 éves férfi vagyok. 17 éves korom óta vagyok pszichiátriai gondozott. Volt egy öngyilkossági kísérletem, elüttettem magam egy autóval nyílt törést szenvedtem de fizikailag nem lett maradandó bajom. Súlyos depresszióban és szorongásos epizódokkal szenvedek azóta. Rossz tanuló voltam középiskolában. Ápoló OKJ-t végeztem ott kitűnő voltam, ötletem sincs, hogy miért. Aztán eldurvult a helyzet. Egészségügyben dolgozom de nem ápolóként mert nem tudom ebben a mentális állapotban vállalni a felelősséget. Nagyon sok gyógyszeres és pszichoterápiát kipróbáltunk már, jó orvosom van és küzd értem de mind hiába.
Az életem jelenleg:
Elmegyek dolgozni nem eszek egész nap próbálom minden időmet a munkaidőben kihasználni, mindent elvállalok amit csak lehet. Hazaérek és nincs egyszerűen életkedvem, első körben persze túlzabálom magam mert nem ettem egész nap, emiatt elhíztam. Aztán beülök a laptop elé és letargikusan bámulom a monitort, fél óránként befekszek az ágyba elalszom egy időre, megint vissza aztán jön az esti altató ami talán elaltat, talán nem. Teljes letargia az egész, egy hasztalan szardarabként tekintek magamra. Sokat gondolok arra, hogy jó lenne kínok között meghalni, erőszakosan mert ezt érdemlem, nem vagyok elég hasznos tagja a társadalomnak, nem lehetnek büszkék rám a szüleim. Volt egy két éven át tartó kapcsolatom aminek persze vége kellet, hogy legyen nem lehet velem kapcsolatban lenni. Az immun rendszerem is le van gyengülve, tele vagyok bőrtünettel. A szorongásos epizód abban más, hogy ilyenkor görcsös vagyok, gombóc érzés a torokban és jobban pörögnek a gondolatok.
A lényeg, hogy nincs erőm semmihez, semmit tenni. Megpróbáltam elmenni futni például de valamiért végig sírtam az egészet, mert olyan alacsony az önbizalmam, hogy azt hittem , hogy mindenki engem nézett ,hogy milyen kövér semmitérő vagyok, hajnalig fagyoskodtam egy padon mire sikerült erőt venni hazamenni. Az ágyban fekvés és a laptop előtt ülés az amire képes vagyok anélkül, hogy a mentális állapotom ne legyen teljesen dekompenzált. Meg persze a munkába elmenés, de az egy muszáj dolog.
Nem hat már semmilyen terápia, semmit sem javul az állapotom. Olyan gondolataim vannak, hogy mint a ráknál, van a végstádium ami után csak a halál jön, hogy lehet, hogy én is végstádiumban vagyok ezzel az egész összetett mentális betegségemmel és fiatalon fogok meghalni.
Mit lehetne még tenni? Más is van hasonló cipőben mint én?
Lehet, hogy meg fogsz leődni, de a tüneteid nagy részét magadnak okozod. Egész nap nem enni, aztán bezabálni? Szerinted ha én olaj nélkül tőgázon járatom a motoromat, akkor az mennyire lesz egészséges? Az agyad is egy motor, normálisan kell vele bánni. Szóval legyen az az 1. lépés, hogy leírsz egy egészséges életmódot, és be is tartod. Utánna majd haladunk tovább.
Tehát: nagyjából ugyanakkor kelni, feküdni, 8-9 órát aludni, nem sokkal többet/kevesebbet. naponta 5x étkezni keveset, ami egészséges és változatos. Heti 4x könnyű sport. Monitor bámulás helyett lehet olvasni, rejtvényt fejteni, hasznos dolgokat nézni/hallgatni.
Ki lehet tűzni, hogy fogysz 2 hónap alatt 4-5 kilót.
ha ezeket betartod, csinálod, akkor jobban leszel.
Ki lehet próbálni új hobbikat is, amik örömet okoznak.
A klinikai depressziót én megkérdőjelezném, ha tényleg az lenne, dolgozni sem tudnál, nem tudtál volna egy okj-t sem ilyen jól elvégezni. Lehet, hogy az egész dolgot a nagyfokú szorongás okozza (a depresszióra hajazó tüneteket is). MMPI tesztet csináltak? Az pl. meg tudja mondani, ha erről van szó.
Vagy a másik lehetőség - mégiscsak hatnak valamit a gyógyszerek. Viszont ahhoz, hogy kilábalj a dologból iszonyúan kell küzdened, a gyógyszer és a pszichoterapeuta csak segíteni tud benne. Sokat jelent az is, "kompatibilis" vagy-e a terapeutával, sajnos hiába jó szakember valaki, passzolnotok is kell. Másrészt nem tudom, milyenekhez volt szerencséd, de arra figyelni kell, hogy ne pszichiáter vagy sima pszichológus tartsa a terápiát, pszichoterapeuta szakképesítése legyen.
Megértelek. Szoktam én is így érezni magam
Nekem annyiból nehezebb, hogy olyan pszichoszomatikus tüneteket okoz a bánat és szorongás hogy kínkeserv munkaba járnom. Annyiból könnyebb hogy nem vagyok pufi mert figyelek az egeszséges eletmódra. Az allapotod barmilyen normalisan taplálkozhatsz. Csomagilj magadnak tízórait és ebédet meg uzsonnát. Mimdezt egeszséges alapanyagokból. Ha nem megy keress fel egy dietetikust aki segít
Este nem leszel hulla éhes és nem fogsz bezabálni. Az esti futasnál meg próbálj túllépni rajta ki mit gondol. Az emberek magukkal vannak elfoglalva szerintem szomlrú lennél ha tudnad valójaban mennyire nem érdekel senkit hány kilóval indultal el futni. A sport jó dolog. Vegyél erőt magadon és csináld! Ha nem rudsz urrá lenni a szégyen érzesen vegyél egy szobabiciklit. Nap mint nap én is úgy érzem már nincs holnap. Már nem lesz erőm felkelni. Az én problémám hogy nem tudom elviselni a világ igazsagtalanságát. És igazsagtalan szituációkból traumákból bőven kijutott, fajdalommal, betegséggel és felelemmel fűszerezve. De azért küzdök. Próbálj olyanok felé fordulni akik szeretnek. Nekem az segít a legtöbbet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!