Mennyire normális nevetni tragikus dolgokon?
Sajnos hajlamom van arra, hogy nevessek, amikor valakivel valami rossz történik. Pl temetésen, vagy ha valaki megbotlik, vagy amikor hallottam, hogy valaki feldarabolta az apját és kipukkadtam. De nem azért mert nem sajnálom, hanem csak abszurd vagy nehezen dolgozom fel.
Csak néha olyan fura, mintha egy jót nevetnék azon, hogy valaki kitöri a lábat. Ez normális?
Sokan mondják, hogy van ilyen nevetési ingerük ilyenkor
Én meg szoktam nevetni más halálán.
Egy bipoláris.
Valoszínűleg ez egy védekező vagy elháríto reakcio.
Nem tudod elfogadni, megrémít és így hárítod ezt az érzést.
A nagyapám temetésén amikor a pap elejtette a bibliát és kifújta belőle a lapokat szél, majdnem felröhögtem. Könnyeztem, de nem a bánat miatt.
Amikor az emberek csetlenek-botlanak én is felröhögök. De magamat is kinevetem ha elesek.
Nem vagy egyedül kérdező no stressz.
Van olyan mondás, hogy:
Nem tudja, sírjon-e, vagy nevessen.
De lehet, hogy másként működsz egy kicsit, mint a legtöbb ember.
Beilleszkedés, kommunikáció hogy megy?
Mennyire vagy kényszeres?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!