Meddig egészségesek a hangok a fejemben?

Én is zárkózott, szorongó típusú ember vagyok, és amit nem merek megtenni, arról néha én is "vitázok" magammal.

Nem tudom ez baj-e.

Én eddig azt hittem ezzel mindenki így van, szóval én is várom a válaszokat. Bennem ez fel sem merült eddig, hogy más nem ezt csinálja.

Én aztán tényleg nem vagyok pszichológus, egészségügyis vagyok, de azért elmondom a tapasztalataimat és véleményemet, hátha hasznos. :D

Nekem úgy tűnik, hogy nem több személyiséged van, hanem szorongsz. Ilyenkor nem a saját személyiségeid beszélnek hozzád, hanem a környezeted általános reakcióival kapcsolatos tapasztalataid kvázi megszólalnak előre a fejedben, mint különböző karakterek. Elképzeled, hogy mit szólnának a cselekedeteidhez mások és eljátszod ezeket magadban előre. Afféle mentális védekező reakció ez: ha előre dícséred, kritizálod és megvéded magad, kevésbé fog váratlanul érni mások reakciója a tetteidre. Én is szoktam magam kritizálni előre, csak éppen hangosan cseverészek magammal. Vagyis igazából csak a kritikát fogalmazom meg hangosan az aktuális plusz feladat végzése közben, az ötletem védelmében csak fejben szólok magamhoz. Általában akkor motyogok magamban, ha olyan segítséget nyújtok ingyen és bérmentve másoknak, amivel én rosszul járok, illetve előre tudom, hogy az illető sosem fogja viszonozni. (Pl.: "Ej, Gabi, a franc egye a szívedet, hogy minden sz**t megcsinálsz már megint mások helyett, aztán ők a büdös életben nem fognak neked segíteni!" Na, ilyenkor szoktam magamban érvelgetni, hogy miért kell empátiából segítenem az illetőnek annak ellenére, hogy nekem hátrányom származik belőle. Miközben a kifogásokat sorolom, végig tudom, hogy a kritikus "hang" teljesen jogos, de közben meg rosszul érezném magam, ha nem segítenék. A kritikus hang valószínűleg azért szólal meg, mert előfordult már, hogy mások szóvá tették, hogy miért nem állok ki magamért. Ha nincs mellettem senki, aki mondaná, akkor mondom magamnak. :D Ez a szituáció egyébként rendkívül gyakori, a filmekben is rengetegszer vitatkoznak magukkal a karakterek, ha tulajdonképpen önként lettek valaki csicskái.

Mindegyik megszólaló személyiség te magad vagy, egy-egy szelete saját magadnak, csak még nem tudod szinkronba hozni őket, valami meggátol, hogy egységesítsd.

Amíg csak "beszélgettek" nincs gond, probléma akkor lesz ha cselekednek is "helyetted".